1969 óta.

A NASA asztronautái, Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969-ben sikeresen landoltak a Holdon. Miután több mint huszonegy órát töltöttek a felszínen, újra felszálltak az Eagle holdkomp részét képező felszállóegységgel (AS). Hamarosan összekapcsolódtak a parancsnoki modullal, amely visszaszállította őket a Földre. Mielőtt visszaindultak, a felszállóegységet kiengedték a világűrbe. A NASA mérnökei azt feltételezték, hogy idővel visszazuhan a Hold felszínére.

Buzz Aldrin felméri az Apollo–11 leszállóhelyét a Holdon 1969. július 20-án

James Meador, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatója szerint azonban ez nem történt meg, és az AS valójában még mindig az égitest körül kering. Vizsgálatai kezdetekor azt kívánta kideríteni, lehetséges-e megtalálni a felszállóegységet, amelyről azt feltételezte, hogy a Hold felszínén van, és a helyszíne megállapítható a NASA általános küldetéselemző eszköze (General Mission Analysis Tool) segítségével, amellyel követhető egy űrszonda röppályája bolygók vagy holdak körül a gravitációs mező ismeretében.

Meador különböző paraméterek használatával többször is lefuttatta szimulációit, amelyekben figyelembe vette például a Nap vagy más bolygók felől ható gravitációs mezőt, és a Napból érkező sugárzást is.

Minden szimulációja arra jutott, hogy a felszállóegység fenntartja egyenletes pályáját.

A kutató elismeri, hogy más tényezők akár a felszállóegység pusztulásához is vezethettek, például megmaradt üzemanyaga ereszkedéskor felrobbanhatott, ezzel megváltoztathatta röppályáját. Szerinte, ha a NASA meg akarja keresni az AS-t, rendelkezésre áll az ehhez szükséges technológia, amennyiben az valóban a Hold körül kering.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: MTI. Fotó: Getty Images)

És ezt olvastad már?
Így néz ki egy Boeing 747-es felszeletelve