Új magyarázatot találtak a szupernóvák keletkezésére.
A mi Napunk ha elhasználta az összes üzemanyagát, akkor előbb vörös óriássá fog változni, majd úgynevezett fehér törpévé. Ez történik a csillagok 90 százalékával.
A fehér törpék aztán lassan kihűlnek, de nagyon ritkán hatalmas robbanásban, szupernóvaként múlnak ki.
A fehér törpékkel foglalkozó kutatók nem tudják pontosan meghatározni, hogy mi alapján dől el, hogy a csillag életciklusa hatalmas robbanással vagy csöndes elhalványodással ér véget. Az eddigi álláspont szerint a fehér törpék más fehér törpéktől, az úgynevezett bináris társaiktól szerezhetnek energiát, de egy új tanulmány szerint ennél lehet egy sokkal egyszerűbb magyarázat is.
Nukleáris robbanás
A kutatás lényegében azt állítja, hogy a fehér törpékben atomi szinten spontán végbemenő változások nagyon hasonlítanak azokhoz a folyamatokhoz, amik alapján a nukleáris fegyverek működnek.
Miután a fehér törpe lehűlt, a magjában urán és más aktinoidákként ismert radioaktív elemek elkezdenek kristályosodni. E folyamat részeként spontán maghasadások alakulhatnak ki. A radioaktív bomlás nagy mennyiségű energiát és egyéb szubatomi részecskéket, például neutronokat szabadíthatnak fel.
Ha az említett aktinoidák mennyisége egy fehér törpe magjában meghaladja a kritikus tömeget, az robbanásszerű maghasadási láncreakciót indíthat el. A magfúzió során hatalmas energiát szabadítanak fel, így jöhet létre a fényes, mindent elvakító szupernóva.
Ez az elmélet az eddigi szupernóvák nagyjából felére adna megfelelő magyarázatot. Azt már eddig is sejteni lehetett, hogy ha egymilliárd évnél fiatalabb szupernóvával van dolgunk, akkor az két fehér törpe egyesülése után keletkezhetett, ha viszont ennél fiatalabb a robbanás, akkor valószínűbb, hogy a fehér törpe nukleáris folyamatok során jutott el a robbanásig, mert elég idő telt el a fent említett hasadási folyamatok beindulásához.
nyilatkozta a kutatás társszerzője, Charles Horowitz, az Indianai Egyetem asztrofizikusa.
Live Science; kiemelt kép: Getty Images