
A hódok zseniális építők (daru és védősisak nélkül), a természet mérnökei. De miért is fáradoznak ennyit a gátépítéssel?
A válasz egyszerű: a hódok a saját biztonságuk érdekében építenek gátakat. Ezek a szerkezetek ugyanis mély vizű tavakat hoznak létre, amelyek védelmet nyújtanak a ragadozókkal – például medvékkel és farkasokkal – szemben.
Ám érdekes módon a hódok valójában nem a gátban élnek, hanem az általa létrehozott víztározóban, itt építik fel ugyanis igazi otthonukat, egy szigetként kiemelkedő, kupolaszerű kunyhót, ami egyszerre szolgált lakótérként és élelemraktárként számukra. A víz mélysége kulcsfontosságú, merthogy a szárazföldi ragadozók számára nehezen megközelíthetővé teszi a kunyhót, a hódok pedig víz alatti bejáratokat ásnak, így ha veszély közeleg, észrevétlenül és biztonságosan elmenekülhetnek ezeken az alagutakon egy másik irányba.
A világ legnagyobb hódgátját Kanadában, Alberta tartományban fedezték fel, 500 méter hosszú, de még ennél is nagyobb lehet a jövőben, ha összekapcsolódik a környező gátakkal. Egyes mítoszok szerint a gát szabad szemmel is látható az űrből, ez azonban nem igaz.
„A hódok ösztönösen arra vannak programozva, hogy mély vízű gátakat építsenek, hogy biztonságban érezzék magukat”
– mondta Richard Brazier, a University of Exeter földfelszíni folyamatokkal foglalkozó professzora.
A hódgátak nemcsak az építőiket védik, hanem a környezetre is óriási hatással vannak. A kialakuló tavak új élőhelyet teremtenek más állatok számára, és segítenek a víz tisztításában is.
A hódgátak pedig sokáig fennmaradhatnak. Bár egy hód átlagosan nyolc évig él, egy jól megépített kunyhó akár generációkon át otthonául szolgálhat az újabb lakóknak. Az Alberta tartományban található hatalmas gátat például az 1970-es években kezdték építeni, és a mai napig használatban van.
(Forrás: Science Focus, Wikipédia, fotó: Getty Images, Unsplash / Derek Otway)
Ez is érdekelhet: