Menni fog fejből?
Augusztus 20. van, ma tartjuk a legfőbb nemzeti ünnepünket, amelyen Magyarország születésnapjáról, azaz az államalapításról (és államalapító királyunkról, Szent Istvánról) emlékezünk meg. Ha pedig augusztus 20., akkor esélytelen, hogy ne találkozz a magyar zászló sokaságával, már csak azért is, mert nyilvános ünnepek alkalmával kötelező az összes középületre, közintézményre és magyar hajóra kitenni a nemzeti lobogót.
Magyarország hivatalos (állami és polgári) zászlaja – az Alaptörvény érelmében – három egyenlő szélességű, sorrendben felülről lefelé haladva piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll – ezeket a színeket hivatalosan először az 1848. évi XXI. törvénycikk írta elő. A kérdés pedig az, hogy tudod-e, mit jelent a piros, a fehér és a zöld szín a magyar zászlóban?
A piros az erő, a fehér a hűség, a zöld pedig a remény jelképe.
„Nemzeti zászlónk hosszú fejlődés során alakult ki. A magyarok – a krónikák tanúbizonysága szerint – fekete turulmadárral díszített vörös zászlók alatt harcoltak. E hadijelvényeket később felváltották a szentek képeivel kivarrott zászlók. (Például Szent István „Szent György és Szent Márton zászlaja alatt" vonult csatába.) Később a vörös-ezüst sávos zászló (esetleg kiegészítve az uralkodó dinasztikus színeivel) vált általánossá. Bár a 15. századtól egyre gyakoribb a vörös-ezüst-zöld sodrás az oklevelek pecsétjeinek selyemzsinórzatán, illetve olykor a hadizászlók peremfogazatán is megjelenik, valójában csak 1806-ban írják le a ma is használatos sorrendben, és csak az 1848. évi XXI. törvénycikk írja elő hivatalosan először a piros-fehér-zöld színek használatát.”(Nemzetijelkepek.hu)
Olyan magyar zászlóval is találkozhatsz, amelyen feltűnik Magyarország címere, egy hegyes talpú, hasított pajzs. Ennek első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. A második, vörös mezejében zöld hármas halomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt látható, a pajzs tetején pedig a magyar Szent Korona fekszik.
Egyébként többféle címer is szerepelt a magyar zászlón – ITT megnézheted őket –, az Országgyűlés 1990-ben (komoly vita után) döntött a jelenlegi koronás címer mellett, amelynek alapelemei mai formájukban már a 16. századra rögzültek. A népszerű értelmezés szerint a kettős kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom három hegységet: a Tátrát, a Mátrát és a Fátrát, a hétszer vágott mező négy ezüst sávja pedig a négy folyót: a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi.
(Forrás: Múlt-kor.hu, Nemzetijelkepek.hu, Wikipédia, fotó: Unsplash, Getty Images)