A hétnapos hét annyira természetesnek tűnik, hogy szinte fel sem merül bennünk, hogy miért pont hét napból áll? Miért nem hatból, nyolcból vagy tízből?
Az időszámításunk nagy része a bolygók, a Hold és a csillagok mozgásához igazodik. Egy nap attól lesz nap, hogy a Föld megfordul a saját tengelye körül, ez durván 24 óra. Egy év pedig addig tart, amíg a Föld megkerüli a Napot, ami nagyjából 365 és egy negyed napot vesz igénybe – szökőévben ezért is adunk plusz egy napot februárhoz, hogy kijöjjön a matek. Na de mi a helyzet a hetekkel? Miért pont hét napból áll egy hét?
A válaszért egészen az ókorig kell visszamenni az időben. A babiloniak, akik a mai Irak területén éltek, alaposan tanulmányozták az eget, és ők figyelték meg először, hogy hét égitest mozog különösen feltűnően az égen: a Nap, a Hold, valamint az akkor ismert öt bolygó, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz – az ókorban az Uránuszt, a Neptunuszt és a Plútót még nem ismerték.
Ez a mágikus hetes pedig annyira megtetszett nekik, hogy így osztották fel a hónapjaikat: négy darab hét napos részre.
A Hold mozgása sem olyan egyszerű, mint gondolnánk. A sziderikus hónap – vagyis hogy mennyi idő alatt kerüli meg a Földet a csillagokhoz képest – kb. 27 nap és 7 óra. A holdfázisok viszont (például újholdtól újholdig) kicsit hosszabb ciklusban, 29,53 naponta ismétlődnek – ezt egy szinodikus hónapnak nevezik. Egy napév (365 és negyed nap) viszont nem egész számú holdciklust tartalmaz, merthogy durván 12,37 szinodikus hónap fér bele. A babiloniakat ez nem zavarta, a hetes számnak ugyanis spirituális jelentősége is volt, úgyhogy kitartottak ennél a hetes rendszer mellett.
Más kultúrák máshogy csinálták: az egyiptomiak tíznapos hetekkel próbálkoztak, a rómaiak pedig nyolcnapos változattal kísérleteztek. A babiloniak kulturális dominanciája – különösen az i. e. 6–7. században – azonban olyan erős volt, hogy nemcsak a hétnapos hét, hanem más időmérési szokásaik (például a 60 perces óra) is elterjedtek – a babilóniaiak által fogságba hurcolt zsidók, és a környező népek, mint például a perzsák és a görögök is átvették ezt a rendszert.
Később Nagy Sándor hódításai során a görög kultúra, vele együtt a hétnapos hét is elterjedt a Közel-Keleten, egészen Indiáig, ahonnan később Kína is megismerte, legalábbis a szakértők ezt feltételezik. A rómaiak végül 321-ben hivatalosan is átvették a hétnapos hetet, Nagy Konstantin (avagy I. Constantinus) császár pedig a vasárnapot hivatalos pihenőnapnak nyilvánította.
A hétvége, ahogy ma ismerjük, csak a 20. században jelent meg, és azóta is velünk van. Bár néha felmerül, hogy lehetne máshogy is számolni az időt, a hétnapos hét már annyira beépült a mindennapjainkba, hogy valószínűleg még jó ideig így is marad.
(Forrás: Discover Magazine, Royal Museums Greenwich, Wikipédia, fotó: Getty Images, Unsplash / Arnold Rodrigues)
Ez is érdekelhet:
A bálnák naponta akár 950 litert is pisilnek, és ez életet ment
A bálnavizelet egy úszó megmentő, egy természetes csodafegyver.
A világ legnagyobb városa, amiről valószínűleg sosem hallottál
Több mint 32 millió lakosa van, és nem sokkal kisebb, mint Magyarország.
Miért látjuk kéknek az óceánt, ha a víz átlátszó?
A válasz sokkal izgalmasabb, mint hinnénk.
