Az őszi égen sokszor láthatjuk, ahogy a vonuló madarak szabályos V alakzatban repülnek. Ezt pedig jó okkal teszik.
Egy 2014-es kutatás egy kicsit közelebb vitt a kérdés megválaszolásához. Ennek során a kutatók apró, nagy pontosságú szenzorokat erősítettek a madarak hátára, amelyek GPS segítségével a helyzetüket (30 centiméteres pontossággal), gyorsulásmérővel pedig a szárnycsapások ütemét rögzítették. A kapott adatok pedig azt mutatták, amit az aerodinamikai becslések jósoltak:
a madarak nem véletlenszerűen rendezdőnek V alakzatba, hanem tudatosan keresték a mérnöki pontossággal kimért optimális pozíciót és hangolták össze a szárnycsapásaikat.
Ha egy madár kissé oldalra és hátrébb helyezkedik, akkor kihasználhatja az előtte repülő társ szárnycsapásai által keltett felfelé áramló örvényt, ami könnyebbé teszi számára a repülés. Ha viszont közvetlenül a másik mögé kerül, akkor fordítva időzíti a szárnycsapásokat, hogy elkerülje a lefelé húzó légáramlatot. Ez elképesztő koordinációt és érzékelést igényel, olyasmit, amit korábban a kutatók szinte elképzelhetetlennek tartottak.
A jelenség főként a hosszú szárnyú madarakra, például a gólyákra, pelikánokra és vadludakra igaz. A kisebb madaraknál a légörvények már túl zavarosak ahhoz, hogy ilyen pontosan kihasználják őket.
A V alakzat lényege tehát az energiatakarékosság – a madarak így 20-30%-kal kevesebb energiát használnak, ami fontos szempont, hiszen több ezer kilométeres távot tesznek meg a vándorutak során.
Egyébként a vadászrepülőgépek osztagai is azért repülnek V alakzatban, hogy üzemanyagot spórolnak, vagyis nem véletlen, hogy a szakértők gyakran hasonlítják ezeket a madarakat apró, mozgószárnyú repülőgépekhez.
Az viszont még rejtély, hogyan találják meg a madarak az aerodinamikailag legkedvezőbb helyet a formációban. Talán a tollukon érzik a légáramlatokat, vagy a látásuk alapján igazodnak egymáshoz. Lehet, hogy folyamatosan változtatják a pozíciójukat, míg rá nem találnak a legkisebb ellenállással járó pontra, de az is elképzelhető, hogy egyszerűen csak ösztönből alkalmazzák a repülés bonyolult aerodinamikai törvényeit.
(Forrás: Science, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
A Föld leghosszabb életű emlőse már az 1848-as forradalom idején is élt
Ez az állat egy igazi tengeri matuzsálem.
Mi történik azzal, aki az űrben hal meg?
Spoiler: nem mindegy, hogy az űrben, az űrállomáson, a Holdon vagy egy másik égitesten következik be a tragédia.
Miért hívjuk feketedoboznak, ha nem is fekete a repülőgépek feketedoboza?
Mindenki hallott már a feketedobozról, de azt talán kevesen tudják, miért hívják így, és hogy igazából még csak nem is fekete.
