Mindenki hallott már a feketedobozról, de azt talán kevesen tudják, miért hívják így, és hogy igazából még csak nem is fekete.
Bár a köznyelvben csak feketedobozként emlegetik a(z elsősorban) repülőgépeken használat hang- és adatrögzítő berendezéseket, valójában az eszköz nem fekete színű, merthogy
a repülőgépek feketedoboza rikító narancssárga vagy piros.
A színválasztás pedig nem véletlen, a feltűnő szín ugyanis segíti a mentőcsapatokat abban, hogy egy légi katasztrófa után minél könnyebben, hamarabb megtalálják ezeket az eszközöket.
A nagyobb felbontásért kattints a képekre!
De ha egyszer nem fekete, akkor miért feketedoboz a feketedoboz neve?
A kifejezés eredete a második világháborúig nyúlik vissza, amikor a Brit Királyi Légierő (RAF) repülőgépeit titkos rádió- és radarrendszerekkel szerelte fel. Ezeket az eszközöket fekete, nem fényvisszaverő burkolatú dobozokba rejtették, hogy az ellenség nehezebben találja meg őket, ha esetleg a gép ellenséges kézbe kerülne.
Egy kicsit a feketedobozról
A feketedobozokat a gép farokrészében helyezik el, mivel zuhanás esetén így az egész géptest mint törési zóna tompítja az ütközés erejét, de létezik egy olyan megoldás is, amikor a feketedobozt úgy rögzítik a repülőgépben, hogy egy esetleges zuhanás esetén a saját tehetetlenségénél fogva nemes egyszerűséggel kiszakadjon a gépből és messzebbre repülve adja le a mozgási energiáját.
Az eszközt úgy tervezték, hogy ellenálljon az extrém körülményeknek: rendkívül erős külső borítása van, rozsdamentes acélból vagy titánból készül, és képes elviselni egy 3400 G-s ütközést, valamint akár 1100 Celsius-fokos hőt is legalább fél órán keresztül – sajnos még így is megeshet, hogy az adatrögzítő darabokra szakad egy baleset során.
Egy utasszállító fedélzetén két ilyen berendezés található:
- Az FDR (Flight Data Recorder), ami számos műszer repülés közbeni adatait – például a magasságot, sebességet, kormánymozdulatokat, valamint a hajtóművek és egyéb rendszerek működését – rögzíti másodpercenként többször is.
- A CVR (Cockpit Voice Recorder), ami a pilótafülkében zajló beszélgetéseket, hangokat és egyéb zajokat rögzíti.
Manapság már mindkét készülék 25 óra adatrögzítésre képes – ennyi idő után a legkorábbi felvételeket automatikusan felülírják az újabbak –, a CVR esetében azonban az adatrögzítési időtartam változhat: a régebbi repülőgépeken még csak 2 órányi hanganyagot rögzít, míg az újabb típusokon már a 25 órás változat válik általánossá, bár ez egyelőre még nem mindenhol kötelező.
Talán mondanunk sem kell, hogy ezek az eszközök kulcsszerepet játszanak a légi balesetek kivizsgálásában: a rögzített adatok segítenek a szakértőknek megérteni, pontosan mi történt a tragédia pillanataiban.
A berendezések kötelező használatát a montreali székhelyű Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (International Civil Aviation Organization, ICAO) írja elő, ami a világ légi közlekedésének biztonságát és szabályosságát felügyeli. Az ICAO nemcsak az előírt felszerelések körét határozza meg, hanem a légi balesetek vizsgálatának eljárásrendjét is, amiket a Nemzetközi Polgári Repülési Egyezményt aláíró országok légügyi hatóságai végeznek.
(Forrás: Simpleflying.com, Wikipédia, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet:


