Spoiler: a válasz egyszerű.
Az utasszállító repülőgépek nem éppen földközeli zónában közlekednek, általában tengerszint feletti 9–13 kilométeres (30–42 ezer láb) magasságban haladnak, vagyis jóval a Föld legmagasabb hegye, a Mount Everest fölött. De vajon miért pont ebben a magasságban?
A válasz egyszerű: mert ebben a magasságban a legideálisabb a repülés.
A ritkább levegő* ugyanis sokkal kisebb légellenállást jelent, így a sebesség fenntartásához kevesebb tolóerőre, azaz kevesebb erőfeszítésre van szükség. Képzeld el, hogy egy kanalat húzol vízben, aztán próbáld meg ugyanezt mézben, egészen biztosan rögtön érezni fogod a különbséget a kettő között. A vízben sokkal könnyebb mozdítani, mert ritkább a közeg, és pontosan ugyanez történik a repülőgépekkel is a magasban.
*A levegő sűrűsége a magassággal egyre csökken, mert a Föld gravitációs ereje is gyengül, és mert a légköri nyomás is visszaesik. Ez azt jelenti, hogy egyre kevesebb gázmolekula van adott térfogatban, vagyis ritkább lesz a levegő, ahogy felfelé haladunk.
A kevesebb tolóerő pedig azt is jelenti, hogy nem kell annyi üzemanyag ahhoz, hogy a gép tartani tudja a sebességet, így nemcsak a költségek csökkennek, de a környezet is jobban jár. A modern repülőgépek hajtóművei – főleg a turbóventilátoros típusok – egyébként pont ilyen környezetre lettek optimalizálva, azaz magasan, ritka levegőben működnek a leghatékonyabban.
De nem csak a takarékosság miatt kedvező ez a magasság. A repülők így a legtöbb időjárási jelenség fölé kerülnek – például a zivatarok és a viharok fölé emelkednek –, valamint csökkentik a turbulencia előfordulásának lehetőségét, ami bár ebben a magasságtartományban is előfordul, de jelentősen ritkábban. Vagyis ez a magasság nemcsak nyugodtabb, hanem kényelmesebb utazást biztosít az utasok számára.
A végére még egy kis érdekesség
A legendás, 1976 és 2003 között közlekedő Concorde szuperszonikus repülőgép akár 18 kilométeres (!) magasságban is repült, azaz nagyjából kétszer olyan magasan, mint a mai utasszállítók. Ebben a ritkább levegőjű magasságban a minimális légellenállás pedig lehetővé tette, hogy a Concorde elképesztő, 2200 km/órás sebességgel, azaz a hangsebesség kétszeresével száguldjon. Egyedi szárnykonstrukciója extra felhajtóerőt biztosított anélkül, hogy növelte volna a légellenállást, az utasok így néha még a Föld görbületét is láthatták az ablakból.
(Forrás: Flightdeckfriend.com, Simpleflying.com, Wikipédia, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
Miért mindig a bal oldalon szállnak fel az utasok a repülőgépre?
Spoiler: nem csak megszokásból.
Tudod, mi történik, ha valaki meghal a repülőn?
Bár nem túl gyakori, de repülőgép fedélzetén, azaz repülés közben bekövetkező halálesetek sajnos azért előfordulnak. Ilyen esetekre van egy protokoll.
Miért kapcsolják le a világítást a repülőn fel- és leszálláskor?
Ez egy átgondolt intézkedés.
