Spoiler: nem csak megszokásból.
Ha már ültél utasszállító repülőn – vagy csak figyelted, ahogy mások felszállnak –, biztos feltűnt, hogy mindig csak a gép bal oldalánál történik a beszállás történjen az kihúzhatós gurulós folyosón vagy egyszerűen talajról lépcsőn keresztül. De ha nem tűnt volna fel, akkor elmondjuk: mindig csak a gép bal oldalánál történik a beszállás. Ezek után pedig biztosan azt is tudni szeretnéd, hogy miért épp ott?
A válasz részben a hajózás világából érkezik. Ahogy a repülés számos (szak)kifejezése – például a kabin vagy a csomó – is a tengeri közlekedésből származik, úgy ez a szokás is onnan ered. Régen a hajókat bal oldallal fordították a kikötő felé, mivel a jobb oldalon helyezkedett el a kormánylapáthoz hasonló szerkezet, ami miatt az oldal kevésbé volt alkalmas a ki- és beszállásra, ezt a hagyományt pedig egyszerűen átvette a repülés is.
A válasz másik részét a kereskedelmi repülés fejlődése adja. A kereskedelmi repülés hajnalán még nem volt kőbe vésve, hogy melyik oldalon szálljanak fel az utasok, hiszen nem volt nagy jelentősége. Az 1930-as években például a Boeing 247-es gépeken jobb oldali ajtót használtak, később azonban, amikor a Douglas DC-3-as lett az elterjed típus, több légitársaság is inkább a bal oldali ajtót részesítette előnyben.
A légiközlekedés bővülésével és a repterek forgalmának növekedésével, pedig a bal oldali beszállás szabvánnyá is vált, de nemcsak hagyományból, hanem praktikus okokból is: az 1950-es évekre ugyanis a repülőterek forgalmának növekedésével megjelentek a csillag alakú terminálok – ilyen például a chicagói O’Hare, az amszterdami Schiphol vagy a londoni Gatwick repülőtér –, ez pedig egységesítést követelt.
És a bal oldalon történő beszállás azért is praktikus még, mert a pilóta a bal oldalon ül, így jobban rálát a kapura és könnyebben oda tudja manőverezni a gépet a beszálláshoz.
És mi van a jobb oldallal?
Azt teljes egészében a földi kiszolgálás használja – például itt rakodják a poggyászt, töltik fel az üzemanyagot vagy végzik el az egyéb karbantartási feladatokat –, így az utasok és a személyzet nem akadályozzák egymást, ami gyorsabb, biztonságosabb és hatékonyabb működést tesz lehetővé mind a dolgozók, mind az utasok számára.
(Forrás: Afar.com, Business Insider, Wikipédia, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
