Pályára állították az Elon Musk Starlink kommunikációs műholdcsoportjához hasonló orosz rendszer első 16 sorozatgyártású tagját, átlépve a kísérleti szakaszból a globális lefedettségű szélessávú internetszolgáltatás kiépítésébe – közölte a Bjuro 1440 orosz űrvállalat kedden a Telegramon.
A tájékoztatás szerint Raszszvet (Virradat) műholdakat közép-európai idő szerint hétfő este 19:24-kor állították alacsony orbitális pályára. A Bjuro 1440 közzétett egy videót a műholdaknak a Szojuz–2.1b hordozórakétáról való leválásáról. Ezek irányítását, miután elérték a referenciapályát, a cég központja vette át.
Az első tesztműholdak felbocsátásától a sorozatgyártottakéig mintegy ezer nap telt el. Az orosz projekt célja, hogy a másodpercenként 1 gigabit sebességet elérő szélessávú internet-hozzáférést biztosítson az előfizetők termináljain, legfeljebb 70 ezredmásodperces jelkésleltetéssel. Az előzetes tervek a teljes költséget 445 milliárd rubelre becsülték, ez kb. 1870 milliárd forintnak felel meg.
A kereskedelmi kommunikációs szolgáltatás elindítását a jövő évre tervezik. A Raszszvet tesztműholdakat 2023-ban állították pályára. A tervek szerint 2030-ra a csoport 292 műholdból áll majd, és számításba véve a meghibásodott egységek cseréjét, összesen 383 műholdat terveznek pályára állítani, 24 rakéta felbocsátásával.
A műholdakat a közlemény szerint 5G NTN (Non-Terrestrial Network) kommunikációs rendszerrel, továbbfejlesztett áramellátó rendszerrel, új generációs műholdközi lézeres kommunikációs terminálokkal, valamint plazmahajtóművel szerelték fel.
A 2020-ban megalapított Bjuro 1440 az orosz Intelligent Computer Systems (ICS) Holding része. A műholdas szélessávú kommunikációs rendszert Oroszország az állami adatgazdaság és digitális átalakulás nemzeti projektjének keretében építi ki – állítják.
(Forrás: MTI. Az illusztráció a Starlinkről készült grafika.)
Ez is érdekelhet:
Látványos, napsúroló üstököst figyelhetünk meg, ha nem tépi szét a Nap addig
Tíz napig láthatjuk majd, ha minden jól megy.
Egy űrszonda olyan furcsa jelet fogott a Marsnál, ami miatt kísértetiesen hasonlít a Földhöz
A Mars eddig egy békés, bár kissé poros sivatagnak tűnt, de a legfrissebb kutatások szerint a vörös bolygón is felizzik néha a feszültség.
Nagyjából ez a sors várna a Földre, ha ütközne egy kisebb bolygóval
A Holdról tudunk egyet s mást. Nagyjából 384 ezer kilométerre kering a bolygónk körül, ráadásul kötött tengelyforgású, így mindig ugyanazt az arcát mutatja nekünk.
