Dr. Anthony Atala, a regeneratív orvoslás úttörője Budapesten tartott előadást, és amit mondott, az olyan volt, mintha valami sci-fit hallgatnánk. Pedig a bionyomtatás már létezik egy ideje, és jó esély van rá, hogy hamarosan teljesen átformálja az orvostudományt.
Az akkoriban egy bostoni gyermekkórházban dolgozó orvos 2004-ben valódi orvosi csodát hajtott végre, amikor a világon elsőként ültetett be egy mesterségesen növesztett emberi szervet egy betegbe. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Atala ezzel forradalmat indított el a regeneratív orvoslásban, mindemellett pedig egy csapásra teljesen megváltoztatta egy ember életét: a páciense, Luke Massella 13 éves koráig 17 orvosi beavatkozáson esett át a hibásan működő húgyhólyagja miatt, de a mesterségesen növesztett szerv beültetése óta kórháznak a közelébe sem ment. Masella a beavatkozásnak köszönhetően - a saját szavaival élve - "meglehetősen normális életet tudott élni", és úgy nőhetett fel, mint bármelyik másik gyerek.
Atala jelenleg a Wake Forest Institute for Regenerative Medicine igazgatója, és az úgynevezett bionyomtatás egyik úttörője, amit annyira szó szerint kell érteni, hogy a mesterséges szervek nyomtatásához valódi, bár jelentősen átalakított 3D inkjet nyomtatókat használnak. A HB Reavis által szervezett Talks előadáson Atala a technológiát ahhoz hasonlította, ahogyan a gőték és a szalamandrák képesek visszanöveszteni a saját végtagjaikat, és a hasonlat nem is túlságosan elrugaszkodott:
a regeneratív orvoslás lényege, hogy a páciens saját szöveteiből növesztik ki az új szervet,
így a szervezet nem löki ki a beültetett szerveket.
A módszer hosszútávon még hatékonyabb is lehet, mint amit az állatvilágban megfigyelhetünk, hiszen a bionyomtatással
a jövőben lényegében bármilyen szerv újranöveszthető lesz, akár a szív vagy a tüdő is,
így nem fordulhat elő, hogy a hosszú várólisták miatt egy beteg nem jut időben megfelelő szervhez. Mielőtt túlságosan fellelkesednénk, Atala azért igyekszik visszarángatni minket a földre, hiszen elmondása szerint minél összetettebb egy szerv, annál nehezebb mesterségesen előállítani. Az orvos saját csapata a húgyhólyag mellett már sikeresen állított elő mesterséges bőrt és porcokat is, de az olyan komplikált szervek előállítása, mint a szív vagy a tüdő egyelőre még meghaladja a lehetőségeiket. A regeneratív orvoslás terjedését emellett is számtalan tényező lassítja, például a borzasztóan hosszú engedélyezési eljárás és persze a technikai apparátus, ami jelenleg csak kevés helyen áll rendelkezésre.
Ezzel együtt a jövő nagyon is fényesnek látszik, hiszen a regeneratív orvoslással világszerte egyre többen foglalkoznak, így a kutatási folyamat is jelentősen felgyorsult. A legutóbbi komoly áttörést 2012-ben érte el Jamanaka Sinja és Sir John Gurdon, akik a sejtek differenciálódásának visszafordítása miatt az orvosi Nobel-díjat is megkapták. Ez egyszerűen összefoglalva azt jelenti, hogy a hagyományos emberi sejtek újraprogramozhatóak olyan módon, hogy őssejteket kezdjenek termelni, amelyek aztán bármilyen sejtté átalakíthatók - vagyis bármilyen szervet lehet belőlük növeszteni.
(Fotó: HB Reavis)