Akár pillanatok alatt is rémálommá válhat a nyugodt a repülés, viharzóna sem kell hozzá. A súlyos turbulencia ijesztő jelenség, és nagy kérdés, hogy a technika fejlődése vagy a légkör melegedése gyorsabb.
A jobb esetben késő, rosszabb esetben kimaradt repülőjáratokkal kapcsolatos történetek átmenetileg háttérbe szorították a másik aktuális, repüléssel kapcsolatos témát: a turbulenciát, noha ez is igen kellemetlen, sőt, akár halálos is lehet, ráadásul már idén is több súlyos esetről tudunk.
Májusban tizenketten sérültek meg a Qatar Airways Dohából Dublinba tartó járatán, néhány nappal azután, hogy a Singapore Airlines London–Szingapúr járatán egy utas szívrohamot kapott, amikor a turbulencia miatt a Boeing 777-es rázkódni, majd emelkedni, utána pedig hirtelen zuhanni kezdett. Júliusban a Madridból Uruguayba repülő Air Europa-gép hajtott végre kényszerleszállást, harmincan sérültek meg, egy utast a kézipoggyásztartóból kellett kiemelni. Néhány napja az Eva Air Jakartából Tajvanra tartó repülője épp akkor került turbulenciába, amikor az utasok étkeztek – ők nem, de a személyzet hat tagja megsérült.
Egyszerűsíthetnénk úgy a jelenséget, hogy a légi forgalom növekedésével természetesen több utasnak okoznak rossz élményeket a légörvények, ráadásul a kamerás mobilok által a fedélzeten rögzített felvételek hamar bekerülnek a közösségi médiába, onnan pedig a hírportálokra, televíziókba is, de a tudományos álláspont szerint nem csak erről van szó.
A brit Reading Egyetem kutatóinak tavaly megjelent tanulmányában a tiszta időben kialakuló turbulenciát vizsgálták, és megállapították, hogy
1979 és 2020 között 55 százalékkal nőtt a turbulencia kialakulásának kockázata egy jellemzően forgalmas észak-atlanti útvonalon.
Ilyen mértékű növekedés nem lehet véletlen, és a szakemberek meg is találták az okot: a klímaváltozást. A felmelegedés miatt ugyanis nagy magasságban megváltozott a szelek sebessége, és gyakoribbá vált a tiszta időben tapasztalható turbulencia. Ez a legrosszabb: a zivatarzónákban is gyakran kialakulnak légörvények, ezt azonban érzékelik a műszerek, és ki lehet kerülni őket, a tiszta időben jelentkező turbulencia viszont egyik pillanatról a másikra okoz gondot a pilótáknak és utasaiknak. Ha elfogadjuk, hogy az esetek számának növekedését a klímaváltozás okozza, arra is hamar rájöhetünk, a közeljövőben rosszabb lesz a helyzet.
A kutatók természetesen keresik a megoldást, az egyik ígéretes fejlesztés az a lézerradar, amely 18 kilométeres távolságból képes felismerni és jelezni a láthatatlan légörvényeket, ami akkora távolság, hogy még egy repülőgép sebességével számolva is maradna nagyjából egy percük felkészülni a pilótáknak.
De miért ilyen nehéz előre jelezni a légörvények egy részét nagy magasságon? Mit tehet a személyzet, amikor hirtelen rázkódni kezd a gép, és veszít a magasságából? Mikor válik veszélyessé a jelenség, és hogyan lehet elkerülni a szerkezeti károkat? Mit tesz a pilóta rázós helyzetben? Mindez és sok más fontos és érdekes dolog is kiderül a turbulenciáról a Légiközlekedési Kulturális Központ szokás szerint igényes és érdekes videójából.
(A nyitókép illusztráció, forrás: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
Géprablást játszottak egy Malév-gépen Jugoszlávia felett 1991-ben
Akkor is különleges volt, ma viszont már teljesen elképzelhetetlen, ami Ciprus felé történt a Malév 225-ös járatán.
Rossz helyre, de jól építették meg az ország egykori kapuját, a budaörsi repülőteret
Kis pénzből, gyorsan építették, mégis korszerűnek számított és építészeti minőséget is képviselt Budapest rövid életű nemzetközi repülőtere.
Ferihegy utolsó súlyos baleseténél a Malév gépe átstartolt volna, aztán nem, aztán mégis, aztán földbe csapódott
A Malév két Il–18-asa próbált meg leszállni 1975 januárjában Budapest éppen ködös nemzetközi repülőterén. Egyiknek sem sikerült.
