Nem pont ez volt a cél.
Kína légszennyezettsége óriási probléma, és ezzel nem csak a fuldokló kínai lakosok, hanem a kormányzat is tisztában van. 2013-ban szigorú intézkedéseket hoztak, ez pedig eredményre vezetett: a kelet-kínai városokban azóta mintegy negyven százalékkal csökkent a levegőben lévő szálló por (PM2,5) koncentrációja.
Ez remekül hangzik. De: a levegő minőségének figyelésére telepített több mint ezer megfigyelő állomás által rögzített adatokat tanulmányozva a Nankingi Egyetem és a Harvard Egyetem kutatói észrevették,
hogy a drámai mértékű porrészecske-csökkenés megváltoztatta a légkör összetételét, és súlyos ózonszennyezést idézett elő.
Az ózon a szmog egyik fő összetevője, egy sor kémiai reakció során jön létre. Az energiafelhasználásból származó nitrogén-monoxidból nitrogén-dioxid keletkezik, a folyamatot elősegítik a kipufogógázok szénhidrogénjei és a természetes szénhidrogének is. A nitrogén-dioxid a napfény hatására nitrogén-monoxiddá és atomos oxigénné bomlik, utóbbi pedig egy oxigénmolekulával ózont alkot.
A kínai és az amerikai kutatók kimutatták, hogy a szállópor egyfajta szivacsként működik az ózonszennyezést okozó vegyületeket illetően, felszívja azokat, és megakadályozza az ózonképződést. „Olyan sok szállópor volt a kínai városok levegőjében, hogy ez csökkentette az ózonképződést" –magyarázta Daniel Jacob, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány társszerzője.
Ilyet még soha nem figyeltek meg a világon: Kína négy év alatt csökkentette annyival a porszennyezést, mint az Egyesült Államok harminc év alatt.
Ahogyan a PM2,5-szint csökken, az ózonszennyezés egyre súlyosabb lesz, ezért plusz erőfeszítésekre van szükség a nitrogén-oxid és az illékony szerves vegyületek csökkentésre, meggátolandó az ózonszennyezés mértékét.
Ez is érdekelhet:
(Forrás: MTI)