A klímaváltozás és a növekvő élelmiszerigény is ellenük játszik.

A Nature Communications című tudományos lapban hétfőn megjelent tanulmány 1700-tól napjainkig elemzi 16 919 faj geográfiai helyzetét. Az adatok segítségével jövőre vonatkozó becsléseket végeztek 2100-ig tizenhat különböző éghajlati és gazdasági-ökonómiai forgatókönyv alapján.

A fajok kihalással szembeni sebezhetőségének mértékét jelentősen befolyásolja annak a földrajzi területnek a nagysága, melyen élnek. A fajvédelem hatékony stratégiáinak kidolgozásához szükség van annak megértésére, hogyan változott a múltban a fölrajzi elterjedés mértéke, és hogyan fog változni a különböző alternatív forgatókönyvek megvalósulása esetén.

– mondta Robert Beyer, a Cambridge-i Egyetem kutatója, a jelentés vezető szerzője.

Egyes fajokat súlyosabban érintenek a változások, mint másokat. A fajok tizenhat százaléka elveszítette természetes élőhelyeinek több mint felét, a veszteség az évszázad végére elérheti a huszonhat százalékot is. Főleg a trópusi területeken csökken a fajok földrajzi elterjedtsége.

Ennek is az ember az oka

Mintegy ötven évvel ezelőtt a legtöbb mezőgazdasági fejlődés Európában és Észak-Amerikában zajlott. Azóta a trópusokon változtattak nagy kiterjedésű területeket mezőgazdasági területté: Délkelet-Ázsiában az olajpálma-ültetvények miatt irtották ki az esőerdőket, Dél-Amerikában a legelők kialakítása érdekében.

Ahogy az emberi tevékenység egyre mélyebbre hatol a trópusokon, aránytalanul megnövekszik a fajokra nehezedő nyomás, mivel ezeken a területeken nagyobb a faji sokszínűség, és mivel ezeknek a fajoknak eleve kisebb a természetes elterjedtsége. „A trópusok biodiverzitási hotspotok, rengeteg kis területen élő fajjal. Ha egy hektárnyi trópusi erdőt mezőgazdasági területté alakítanak, sok faj nagyobb arányban veszíti el élőhelyét, mint mondjuk Európában” – mondta Beyer.

Az eredmények szerint a klímaváltozás egyre nagyobb hatással van a fajoknak otthont adó földrajzi területekre. Az emelkedő hőmérsékletek, a csapadék rendszerességében bekövetkező változások jelentősen megváltoztathatják az élőhelyeket. Más tanulmányok előrejelzései szerint az Amazonas nagy területei dús lombkoronájú esőerdőből szavannaszerű tájjá változhatnak a következő száz évben.

Beyer szerint

Az, hogy az élőhelyek veszteségét eredményező vezető trend visszafordul, folytatódik vagy felgyorsul, a szén-dioxid-kibocsátás jövőbeli mértékén és a következő évek és évtizedek társadalmi döntésein múlik.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: PhysOrg.com, MTI)

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.