Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Az utóbbi időben leginkább a Városliget kapcsán esett szó a főváros és a zöld viszonyáról, de mi most más perspektívából közelítjük meg a kérdést.

A zöldterület méretén, arányán és megóvásán kívül ugyanis számtalan más módon tehet egy város azért, hogy zöld jelzővel illethessük. Budapest felemásan áll a kérdésben. Látható, hogy nem csak a biciklisek száma, hanem a bicikliutaké is nő, ami egyértelműen örömteli, néhány fejlesztésről viszont ordít, hogy a tervezők nem közlekedési, hanem hobbieszközként tekintenek a biciklire, amelynek a tulajdonosa nem minél előbb akar elérni a céljáról, hanem szívesen tekereg akár a gyalogosok között is.

Szerencsére vannak jó példák is, az egyirányú utcák egy részének ellenirányú bicikliközlekedésének engedélyezésével és a buszsáv némelyikének bringások előtti megnyitásával nem nőtt a balesetek száma, és bár nehezek a közbiciklik, a Bubi bevezetése is pozitív fejlemény, főleg, hogy kellően sűrűre tervezték a belvárosi részen az bringapontokat.

Mercedes-Benz B 250 e. CO2 kibocsátás: 0 g/km.

Korábbi cikkünkben szóltunk az elektromos autózás elterjedéséhez szükséges töltőállomások számáról is, az elektromos buszokról viszont nem, pedig ilyenek is vannak, méghozzá egyre többen. A budai várba is ilyenek járnak – kis szépséghiba: a várbuszoknak épített buszforduló kicsi nekik, szép nagy hurkot kell tenniük a Széll Kálmán téren –, és más viszonylatokon is feltűnnek a légkondis elektromos Modulók.

A buszállomány jó része viszont még mindig durván elavult, sokszorosan szennyezi a környezetet nem csak egy elektromos, hanem egy korszerű dízelbuszhoz képest is, és miközben a hármas metró felújításához nélkülözhetetlen buszpótláshoz sincs még elegendő busz, sejthető, hogy a közeljövőben nem is fogják tudni leváltani a napi üzemben futtatott nosztalgiajárműveket.

Nagy az elmaradás a P+R parkolókkal is, pedig ez a régóta emlegetett behajtási díjnak is feltétele volna. Nincs elég, ami van, az nem feltétlenül jó helyen, azokon a területeken pedig, amit az autósok önállóan kezdenek P+R-ként használni, mert onnan könnyen utazhatnak tovább – tehát a legjobb helyek lennének hivatalos P+R-nek –, általában nem építenek, hanem fizetőssé tétellel űzik ki onnan a távolabbról érkező, autójukat napközben ott tároló embereket.

Kevesen tudják, de egy olyan elfogadott rendelet is volt Budapesten – hatályban, csak felfüggesztve – amely a különösen szennyezőnek nevezett járműveket (nagyjából a 2000-es évjáratúnál idősebbeket) a szmogriadótól függetlenül, annak megelőzésére ősztől tavasztól permanensen kitiltotta a nagyon tágan értelmezett belvárosból, nagyjából a budai körúton és a Hungária gyűrűn belüli területről. Ez persze rengeteg kérdést vetett volna fel – csak egy: hova tegyék az autójukat azok, akik a tiltott zónában laknak, de fél évig be sem indíthatják ott a kocsijukat –, ám még mielőtt ezekre választ kellett volna adni, idén márciusban úgy módosították a rendeletet, hogy a rendelet fenti pontját gyakorlatilag törölték.

(Fotó: Füzesi Ferenc/MTI)

Egyelőre tehát bármilyen, műszaki vizsgával rendelkező szennyező autóval lehet járni Budapesten, kivéve a szmogriadót – akkor a legszennyezőbbek közül csak a buszok füstölhetnek tovább.

(Fotók: budapest.hu. A nyitóképen a Széll Kálmán téren terítik a gyepszőnyeget.)

HELLO, EZ ITT A
PLAYER
Kövess minket a Facebookon!
Nagyon jól fogod érezni magad nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.