A madárfajok csaknem felének az állománya hanyatlik, számos populáció egyedszáma kritikusan alacsony.

A világ madarainak helyzete 2022 (State of the World's Birds 2022) jelentés adatai nyomasztóak. A Madártani Szervezetek Világszövetsége, a BirdLife International – melyben hazánkat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) képviseli – négyévente teszi közzé globális jelentését. Ez összefoglalja, hogy a madárpopulációk vizsgálatai alapján milyen következtetéseket vonhatunk le a természet állapotáról, a ránehezedő nyomásról, a meglévő és a még szükséges megoldásokról.

Egyre kevesebb a madár, csaknem a fajok felének csökken az egyedszáma

A macskák például több milliárdot ölnek meg évente.

Mint írják, jelenleg világszerte a madárfajok csaknem felének hanyatlik az állománya, csak hat százaléké növekszik. Míg a madárpopulációk hosszú távú tendenciáira vonatkozó adatok Európában és Észak-Amerikában a legátfogóbbak, egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy világszerte csökkenés tapasztalható Japán erdei és vizes élőhelyein élő fajoktól kezdve a kenyai ragadozó madarakig. A jelentés kitér rá, hogy

az agrárterületek növekedése és a hasznosítás növekvő intenzitása jelenti a legnagyobb veszélyt a madarakra, ez a veszélyeztetett fajok 73 százalékát érinti.

Szintén veszélyt jelent a madarakra az egyre jelentősebb gépesítettség, a műtrágya- és növényvédőszer-használat, a nem fenntartható fakitermelés és erdőgazdálkodás, valamint az éghajlatváltozás is.

Jelentősen megváltozott a madarak alakja a globális felmelegedés hatására

Félő, hogy az eddig tapasztalt rugalmasság már nem lesz elegendő, ha tovább emelkedik a hőmérséklet.

A jelentés a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság kezeléséhez szükséges megoldásokat is felvázolja, amelyek közül sokat már világszerte alkalmaznak. A természet szempontjából fontos élőhelyek védelme, a sérült ökoszisztémák helyreállítása, valamint a madarakat és a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek kezelése mind kiemelkedően fontosak.

„A madarak azt mutatják, hogy egy kihalási válságot élünk át, az elmúlt ötszáz évben legalább 187 faj biztosan vagy feltehetően kipusztult. Tagadhatatlan, hogy a helyzet siralmas, azonban mi tudjuk, hogyan fordítható meg ez a folyamat. A kutatásaink bizonyítják, hogy 1993 óta további 21–32 madárfaj pusztult volna ki a megmentésükre irányuló természetvédelmi beavatkozások nélkül – idézi a közlemény Stuart Butchartot, a BirdLife International vezető kutatóját.

A természeti környezet kétségbeejtő állapota ellenére hatékony fellépéssel a fajok megmenthetők, és a természet talpra tud állni.

A BirdLife partnerszervezeteinek munkatársai 2013 óta 726 globálisan veszélyeztetett madárfaj védelmével foglalkoztak, és több mint 450 fontos madárélőhelyet (IBA) javasoltak védettségre.

Mi a helyzet a magyarországi madarakkal?

Az európai uniós csatlakozáskor Magyarországon is létrehozott Natura 2000-hálózat részét képező, „különleges madárvédelmi területek” kijelölése az MME javaslatát követte, amely a BirdLife International IBA-kritériumai alapján született. Az MME a hazai állami természetvédelemmel karöltve olyan védelmi akciókat hajtott végre, melyek döntő mértékben járultak hozzá például a kerecsensólyom, a parlagi sas vagy a szalakóta eltűnésének megakadályozásában – olvasható a közleményben. Az ilyen irányú aktivitás ellenére

Magyarországon sem kedvező a madárfajok többségének a helyzete.

Különösen veszélyeztetettek a hosszú távú vonuló fajok, amelyek a Szaharától délre töltik a telet, valamint a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai (nagy goda, piroslábú cankó, nagy póling), de a klímaváltozás például a ma még stabil nádi sármányra is kedvezőtlen hatással lehet.

Az MME ezért is sürgeti a hazai mezőgazdaság és vízgazdálkodás átalakítását egy fenntartható, természetbarát megoldásokat alkalmazó tájhasználati módra.

(Forrás: MME, MTI. A kép illusztráció.)

Ez is érdekelhet:

Rengeteg madárfaj egy hónappal korábban fészkel, mint száz éve

Felborítja a fészkelési szokásokat a klímaváltozás.

A veszélyeztetett fajok közé került Canberra nyikorgó hangú jelképe

A sisakos kakadukat a klímaváltozás és a bozóttüzek sodorták veszélybe.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Vizsgaidőszaki gasztró: gyorskaja és csipsz nem, étcsoki és kávé mértékkel

Önellátó klímájú ez a faborítású oslói toronyház

Kicsit megszédültünk, ápolónőre lenne szükségünk

További cikkeink a témában