Napenergiából már itthon is annyi áramot nyerünk, mint a paksi atomerőmű kapacitásának a fele, a lakosság pedig csak most kezd igazán rákapni a hálózattól független, olcsó energiára.
Többek között ez derült ki a Fuzia által szervezett kerekasztal-beszélgetésen, ahol a szakma képviselői osztották meg, hogyan látják jelenleg a napenergia helyzetét Magyarországon.
Persze minden éremnek két oldala van, az 1150 megawattnyi napenergiából egyelőre csupán 380 megawatt a háztartások felhasználása, de már ez is szép teljesítmény ahhoz képest, hogy Magyarországon néhány éve még gyakorlatilag optikai illúziónak számított, ha valahol napelemet láttunk. Az EuObserver statisztikái is remekül alátámasztják ezt a kettősséget: miközben Magyarország az egy főre eső napenergia tekintetében még tavaly is a sereghajtók között volt az EU-ban, a fejlődés ütemét tekintve a leggyorsabban gyarapodó országok közé kerültünk. Volt tehát honnan előrelépni, és úgy tűnik, hogy ezt a fejlődést a következő években egyre inkább a lakossági felhasználás (is) fogja pörgetni.
Szalai Gyula, a Fuziát életre hívó VPP Intelligens Energiaszolgáltató Zrt. ügyvezető igazgatója szerint ma már ötvenezer háztartási méretű (vagyis 50kW alatti) napelemes rendszer működik Magyarországon, a piacban pedig még rengeteg potenciál van, hiszen az országban több mint egymillióra tehető a családi házzal rendelkező háztartások száma.
Na igen, a napenergia egyik komoly hátránya, hogy hely kell a kiaknázásához, vagyis egy panellakás nehezen fogja kitermelni a fenntartásához szükséges áramot. Akinek viszont van rá lehetősége, annak egyre inkább megéri belevágni a napelembizniszbe, bár hogy milyen feltételek teljesülése esetén, az egyénenként változó.
Dr. Mizsei János, a BME Elektronikus Eszközök Tanszékének oktatója szerint a napelemes rendszer nagyjából nyolc év alatt hozza be az árát, ami ahhoz képest, hogy egy minőségibb napelemes rendszer legalább 20-30 évig termeli nekünk az áramot, tényleg jó ajánlatnak tűnik. Hogy mennyire jó ajánlat, az persze erősen függ a háztartásban élők számától is, de ha a Szalai által említett 1-2 millió forintos kiépítési költséggel számolunk, akkor hosszútávon valóban olcsóbb lehet lecsatlakozni a hálózatról, és tisztán napenergiára váltani.
A másik komoly akadály, ami az utóbbi időben elhárult a napenergia útjából, hogy ma már nem kell attól tartani, hogy ha nem süt a nap, akkor tévé meg hűtő nélkül marad a család. Lobenwein Júlia, a HUPX Zrt. korábbi értékesítési vezetője elmondta, hogy a jövő az energiaiparban is a sharing economyé, vagyis ebben az esetben az olyan mikrohálózatoké, amelyekben a hálózat tagjai blockchain alapon, teljesen biztonságosan tudják adni-venni az áramot egymás között, így a "fölöslegesen" termelt energia sem veszik kárba (megveszi valaki, akinek éppen kell), viszont akkor is lesz áram, ha éppen nem süt a nap.
Ehhez hozzá kell tenni, hogy az otthoni energiatároló rendszerek is sokat fejlődtek: nem csak a Tesla gyárt falra szerelhető, több megawatt energia tárolására alkalmas dobozokat, de például a Huawei vagy az SMA is. Mizsei János szerint ehhez csatlakozhatnak a következő években az elektromos autók is, amik hatalmas kiaknázatlan akkumulátorkapacitással rendelkeznek, hiszen többnyire a garázsban állnak.
Zubreczki Dávid, az Urbanista blog szerzője egészen más oldalról, vagyis esztétikailag közelítette meg a napelem-kérdést. Bár a háztetőre szerelt napelemektől ma még sokan idegenkednek, ám szerinte ez is olyan lesz, mint egy évszázaddal ezelőtt a liftek, vagyis úgy kell tervezni a házakat, hogy a napelemet is eleve beletervezik. Ez már csak azért is jó ötlet, mert ahogy a beszélgetésen elhangzott, bár cserép kinézetű napelemek már léteznek, ezek hatékonysága jelentősen elmarad a hagyományos panelekétől, így alkalmazásuk igazából csak olyan épületeknél éri meg, amiknél a hagyományos napelem nem opció.
(Borítókép: Pixabay, Fotó: Fuzia)