1. 6 / 6

    Mini

    Kényszer szülte, ugyanis a Szuezi-válság miatt 1957-ben benzinhiány volt Nagy-Britanniában. Egy csupán kilencfős szupercsapat tervezte Sir Alec Issigonis vezetésével, aki a legenda szerint egy üveg Gordon's Ginre méretezte az ajtókon lévő tárolórekeszeket. Apró mérete ellenére tágas volt a beltere, mivel a motorját keresztben építették be. Ezt a trükköt később a Lamborghini Miura leste el. A csomagtérfedelét úgy tervezték, hogy menet közben is nyitva lehessen, ha nagy a bőrönd (később ezt módosították, amikor rájöttek, hogy a beáramló kipufogógáz sokat ront a komfortérzeten).  Ha valaki sokallja a tíz-colos kerekeket, elárulom, hogy Sir Issigonis kettővel kisebbeket akart, csak a Dunlop nemet mondott. Volt furgon, pick-up, kabrió, és volt a Cooper S, amelyik megnyerte a Monte Carlo Ralit. A hatvanas évek brit ikonjává vált, mindenkinek volt egy, még Paul McCartneynak is. Negyvenegy évig gyártották, ezalatt milliók első autója volt. A kalandok száma végtelen, a lányok imádták, és imádják ma is! Bár Magyarországra viszonylag kevés jutott, itt is mindenki ismeri. Aki pedig egy Minivel vág mások elé a körúton, ne izguljon, megbocsátják!

  2. 5 / 6

    Volkswagen Bogár / busz

    A Volkswagen Type 1, más néven a Bogár a világ legnagyobb számban gyártott autója, 1938 - 2003-ig 21,5 millió készült belőle. Annak ellenére, hogy megrendelője Adolf Hitler volt, vitathatatlanul szép autó. Klasszikus, gömbölyded formái olyan régen vannak az emberiséggel, hogy lassan nehéz lesz olyan aggastyánt találni, akinek gyerekkorában még ne lett volna ott. Sok van belőle, ám egy-egy korai példányt megpillantani mindig szívmelengető érzés. Boxermotorjuk összetéveszthetetlen hangja visszaköszön a legmenőbb Porschékból is, ami talán a legjobb bizonyíték az evolúció helyességére. A Type 2, vagyis a busz nem több, mint egy nagy befogadóképességű Bogár, szintén hatalmas szemekkel. Lehet jönni a hippikkel, de nem ez a lényeg, hanem a közös túrák a barátokkal. Az útszéli szerelést senki sem felejti el. Hogy hány gyerek fogant ezen utak alatt, nem tudni, de az a szám valószínűleg megoldaná Magyarország demográfiai problémáit.

  3. 4 / 6

    Trabant

    Aki Magyarországon azt mondja, hogy nincs trabantos története, vagy amnéziás, vagy 1992 után született. A nyugati sajtó ugyan folyamatosan a legrosszabb autók listájára teszi, a Trabant sok szempontból fejlett volt megjelenésekor, egyedül a motorja érkezett a kőkorszakból. Ha viszont valaki ismeri a Trabant mérnökeinek adott keretszámokat, tudja, hogy lenyűgöző munkát végeztek. Már amennyire hagyták. Igazából persze mindegy, hogy milyen autó a Trabant, a lényeg, hogy éveket kellett rá várni, hogy aztán (szerencsés esetben a kívánt színű) autónkkal végre lemehessünk a Balatonra. A trabik bírták a terepet, lehetett velük csapatni a gáton, ha pedig kiszakadt egy kerék, nagyjából másfél óráig tartott, míg a szomszéd segítségével újra a helyére került. Persze kicsit büdös volt, és a szeretett nő minden igyekezete ellenére alig bírta berakni kettesbe, de őt eleve úgy hódítottuk meg, hogy egy kanyart sikerült két keréken bevenni, így tulajdonképpen egy szava sem lehetett. Manapság egyre kevesebbet látni az utakon, hiába nagy túlélő a keletnémet olajfaló. Bár lehet, hogy régen szívás volt vele az élet, mostanra viszont hiába a kényelem, elmúlt a fiatalság. Melyik volt a jobb?

  4. 3 / 6

    Citroën Kacsa

    A 2CV egész egyszerűen a francia parasztnak készült. A háború után sokaknak nem volt autója, így egy olyan járműre volt szükség, amely kedvező adósávba esik, jól viseli a terepet, elbír ötven kiló rakományt, nem fogyaszt többet három liternél, és egyszerű, mint a faék. Hát a Kacsa ilyen lett. Az első modellek 1949-ben félelmetes kilenc lóerőt teljesítettek, egy lámpájuk volt, az ablaktörlő intenzitása pedig a gázpedál állásától függött. Ami viszont sokkal fontosabb, független felfüggesztést kaptak, hatalmas rugóutakkal, így bírták a sárdagasztást, a hidraulikus fékek pedig a tengelyekre kerültek, ezáltal is csökkentve a rugózatlan tömeget. A Kacsa minden praktikussága mellett roppant vidám járműnek bizonyult. Az egy mozdulattal levehető ajtókkal és a lehajtható vászontetővel pillanatok alatt kabrióvá lehetett alakítani, a későbbi 28-33 lóerős motorok pedig egész fürgén mozgatták a pehelysúlyú karosszériát, bár a futóművet egyértelműen nem a száguldozásra tervezték. Ettől függetlenül a mai napig aktívan versenyeznek vele, korábban pedig a Dakaron is indultak különböző Kacsa-félék. Hatalmas rajongótábornak örvend, főleg a franciáknál, de a bolondos életforma kedvelői a világ többi pontján sem ülnek másba. Valószínűleg egy autót sem festettek át annyi színűre, mint a Kacsákat.

  5. 2 / 6

    Fiat 500

    A cinquecento! Ha létezik olyan, hogy cukiság faktor, valószínűleg az ötszázas nyer. Olaszország válasza a német buborékautókra átütő siker lett. Kompakt méretei ellenére valahogy belefért a család, a Giardiniera (kombi) változat pedig paradicsomtól a mamma csomagján át a biciklialkatrészekig mindennel átrobogott a piazzán. Lehet, hogy a szinkrontalan váltóval kicsit küzdelmesebb volt az élet, de hogy nincs nő, aki nemet mond egy ötszázas láttán, az biztos! Aki egy luxus ötszázasra vágyott, az Autobianchitól megkaphatta. A Bianchina öt karosszéria-változatban készült, ám a leggyengébb motorokkal szerelték, így minden szépsége ellenére még a kabrió sem száguldozásra termett. Az osztrákok is gyártották, boxermotorral, és az ötszázasnál jóval megbízhatóbb kivitelben. Készült Abarth versenymodell is, amelynek a jobb hűtés érdekében gyárilag nem lehetett lecsukni a motorháztetejét.

  6. 1 / 6

    Renault 4

    Az R4-est a kolumbiaiak hűséges barátnak hívják. Felénk inkább bakancsnak, mert bizony ez az, és nem a BMW M Coupe. Ezen a listán talán neki van a legkevésbé aranyos ábrázata, inkább az arányaival hódít. A Mini mellett a másik rendes autó, amelyet akár ma is lehet használni. A későbbi modellekbe már normális méretű motorokat raktak, így a legjobb kompromisszum egy késői blokk egy korai karosszériában. A legfontosabb dizájnelem a lökhárító fölötti két kis ütköző, praktikus, és szép. Az R4 azért lett jó autó, mert tudta, amit tudnia kellett: jó futómű, elég erős motor, kényelmes ülések, rendes fűtés, négyfokozatú váltó. 1961 - 1991-ig gyártották, a fejlettebb Renault 5 1972-es megjelenésétől függetlenül. Végül ’92-ben a Twingo lett az utódja, ami bár aranyos, nem veheti fel a versenyt az eredetivel. Mi a non plus ultra? Egy Fourgonette Alpine motorral. Az szerelem!

Támogatott és ajánlott tartalmaink

A cipőkollekció, melyben kompromisszumok nélkül lehetsz szabad, egyedi és vagány

Menhelyről? Tenyésztőtől? Honnan legyen kutyád?

Mit csinálnak ezek a melósok az ősrégi gépeiken? Jaguart!

További cikkeink a témában