1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd trónörököst meggyilkolták Szarajevóban. A már hónapok óta háborúra készülődő Monarchia harminc nappal később hadat üzent Szerbiának. Néhány nappal később Németország, Franciaország, Oroszország, Belgium és Anglia is belépett a háborúba.

Így nézett ki Budapest belvárosa. Az előtérben lévő telek helyén épült később a Gutenberg tér 2., mögötte a Bródy Sándor (Sándor) utca 27 szám látszik, ettől balra a Mária utca. A felvétel a Kőfaragó utcából készült.

Erdei piknik. Kezdetben minden ország hadereje gyors győzelmekben bízott, Németországban például úgy tervezték, hogy hat hét alatt legyőzik Franciaországot. Nem sikerült.

A Lánchíd felújítása 1914 elején.

Kettős portré. Az I. világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia 1,1 millió katonát és fél millió polgárát veszítette el.

Így nézett ki egy osztálykép 1914-ben.

SMS Radetzky az Osztrák-Magyar Monarchia csatahajója még a háború előtt. 1916-ig a központi hatalmak - köztük Magyarország - jól álltak a hadszíntereken.

Kirándulók az óbudai cseppkőbarlangnál.

Nagy-Magyarország területéről a becslések szerint 3,5 millióan vonultak be, ezek közül fél millióan elestek, 883 ezren fogságba kerültek, a sebesültek száma 1,4 millió volt.

Arad, még Magyarország részeként 1914-ben.

Kirándulás vidéken. A háború végére az infláció elképesztőre nőtt, a reálbérek értéke 50-70 százalékra estek vissza.

A Lánchíd Pest felől. A Monarchia hadereje először augusztus elején került fegyveres konfliktusba. 1914. augusztus 12–18 között az 1. osztrák–magyar hadsereg már az orosz hadszíntéren küzdött.

A Gül baba türbe köré épített Wagner-villa a Frankel Leó (Zsigmond) utca felől nézve Budapesten.

Magyar katonai parádé Kolozsváron, egyike az utolsóknak. A I. világháború - vagy "a nagy háború", ahogy a második világégésig nevezték - egy meglehetősen traumatikus széria kezdetét jelentette az ország számára. Természetesen ezt akkor, 1914-ben sehol sem látták előre. Sem Kolozsváron, sem Magyarország egyéb városaiban.

(Fotók: Fortepan)