Legalábbis az egyik, hiszen az amerikai űrügynökség összesen hat céget kért fel, hogy tervezzék meg az űreszközt, közülük pedig a Lockheed Martin volt a leggyorsabb. Nem véletlenül, ugyanis az űrhajó tervei tulajdonképpen évek óta készen voltak: a Lockheed Martin az eredetileg a Nemzetközi Űrállomás ellátására tervezett, de soha el nem készült Donatello logisztikai modult tervezte át, hogy az alkalmas legyen a Mars-misszióhoz is.

Ennek megfelelően az űrhajó belseje nem túl nagy, alig hét méter hosszú és négy méter széles, vagyis kábé akkora, mint egy lakókocsi. A terveket bemutató Bill Pratz szerint pedig nagyjából úgy is kell elképzelni, mint egy lakókocsit, amiben "az asztalod egyben az ágyad is, és nagyon ügyesen kell bánni a rendelkezésre álló hellyel". A Lockheed Martin tervezői pedig elég ügyesek voltak, hiszen az űrlakókocsiba befértek az alvóhelyek, a munkaállomások, a testedzéshez szükséges felszerelések, a tudományos műszerek és a létfenntartáshoz szükséges eszközök is.

A tervek szerint amúgy az asztronauták a Földről nem ezzel az űrhajóval indulnának el, hanem előbb a NASA Orion űrkapszulájával elutaznának a Hold kerül keringő Deep Space Gateway űrállomásra, és onnan folytatnák az útjukat a vörös bolygó felé a Lockheed Martin űrhajójával.