A Volvo nevéről a hűvösen skandináv, letisztult stílusú, biztonságos családi autók juthatnak eszedbe, pedig a márka történetében akadt egy jó pár izgalmas típus, amit szívesen a garázsunkba állítanánk. Mutatjuk a tíz kedvencünket.

Volvo P1900

A márka legkevésbé ismert modelljei közé tartozik a P1900, amivel 1954-ben keltett szenzációt a Volvo, és amihez a korabeli Corvette adta az inspirációt. A csinos üvegszálas műanyag karosszériája alatt a klasszikus PV444-ből származó 1,4 literes motor dolgozott, dupla karburátorral 70 lóerőre növelt teljesítménnyel. A 4,22 méter hosszú kétüléses sportkocsi különféle problémák miatt csak 1956-ban került gyártásba, és mindössze egy évig készült, összesen csupán 67 példányban. Az autót eredetileg exportra szánták, a roadstert ugyanis

nem találták alkalmasnak a hűvös svéd klímához, a legtöbb példánya mégis a hazájában talált gazdára.

 

Volvo P1800

A Volvo nem adta fel a tervét, ezért pár évvel a roadster után egy formás sportkupét készített. Az 1961-ben bemutatott P1800 dizájnja a neves formatervező Pietro Frua irányítása alatt készült, a gyártását az első években az angol Jensen vállalta. A műszaki tartalom az Amazon néven ismertté vált szériából származott, teljesen új 1,8 literes, 100 lóerős motorral, majd egy kétliteressel, amivel a teljesítményét 120 lóerőre növelték. A Volvo sportkupéja azzal vált végképp ismertté, hogy Roger Moore vezette Az Angyal című sorozatban, és

a világ legtöbbet futott autója is egy P1800, amivel Irv Gordon több mint ötmillió kilométert tett meg.

Volvo 1800 ES

A modellsorozat pályafutása vége felé egy újabb karosszériaváltozatot is bemutatott az 1800-ból a Volvo. A tetővonalát meghosszabbították, ezért az autó profilja inkább egy kombira emlékeztetett, a kétajtós ES az akkoriban nagyon divatos shooting brake modellek kategóriájába tartozott. A nagyobb csomagtartójával és a lehajtható hátsó üléstámlájával pedig ideális volt arra, hogy elférjen benne a szörfdeszka vagy a golfzsák. A műszaki tartalom megegyezett a sportkupéval, és mivel csak 1972-ben és ’73-ban gyártották, ezért összesen 8077 példánya készült.

Az üveg csomagtérajtó ötletét a Volvo később két újabb modelljéhez, a 480-hoz és a C30-hoz is elővette.

Volvo 240 Turbo

1974-ben jelent meg a Volvo 200-as sorozata, a kockaformájú szedán és kombi, ami évekre, évtizedekre meghatározta a svéd márka stílusát. 1980-ban pedig egy újabb motorváltozata jött ki, a 240 Turbo, ami

nemcsak a Volvo első turbófeltöltős autója, de az autópiac egyik első turbós kombija is lett,

a technikát addig inkább csak sportmodellekben alkalmazták. 2,1 literes motorja 155 lóerőt teljesített, ezzel hasonlóan gyors lett, de takarékosabb, mint a hathengeres 260, aminek idővel a helyére lépett. A kétajtós változatával a Volvo még a DTM-ben is győzelmet szerzett, egy kombi pedig a mai napig izgalmas veteránnak számít.

Volvo 262C

A kétszázas sorozat újabb tagjaként 1977-ben jelent meg a 262C, aminek a gyártását az olaszországi Bertone végezte. A túrakocsi 4,9 méteres hossza és a 2,64 méteres tengelytávja is megegyezett a négyajtós 264-esével, ezért négy kényelmes üléssel szerelt utastere tágasnak számított. A tetővonala azonban alacsonyabban húzódott a limuzinénál, a szélvédője jobban döntött, a C-oszlopa szélesebb lett, ezért sokkal stílusosabban nézett ki a korabeli Volvóknál, a bőrrel és fával borított utastere is elegánsabb volt. Az amerikai piacra szánt modellt

kezdetben kizárólag ezüstszínben, fekete vinyl tetővel kínálták, később más fényezés is elérhetővé vált.

Volvo 480

1985-ben jelent meg, és a következő évben került gyártásba a 480 ES, ami a Volvo számára azért számít mérföldkőnek, mert ez volt a márka első sorozatgyártású autója elsőkerék-hajtással. Számunkra inkább a dizájnja miatt izgalmas, ugyanis

az ék alakú orrával és a bukólámpákkal merőben eltért a Volvónál akkor megszokott szögletes formavilágtól,

az üveg csomagtérajtót a hetvenes évekbeli 1800 ES ihlette. A legizgalmasabb változata a 480 Turbo volt, amiben az 1,7 literes motor teljesítményét 109-ről 120 lóerőre növelték. A nyolcvanas évek vége óta tervezett kabriót 1990-ben bemutatták, de végül nem került gyártásba – nem ítélték elég biztonságosnak.

Volvo 850 T-5R

Az áramvonalasított kockaformájával és a keresztmotoros, elsőkerék-hajtású felépítésével a 850-es indította a kilencvenes éveket a Volvónál. A legérdekesebb változata az 1995-ben bemutatott limitált széria, a 850 T-5R volt, aminek

a 850 Turbóból származó motorját a Porsche segítségével 240 lóerősre izmosították,

ezzel hat másodpercen belül gyorsult százra, a végsebessége elérte a 245 km/órát. A széria sikerét látva a Volvo a következő évben is elérhetővé tette a sportmodellt immár 850 R néven, amelynek a teljesítményét 250 lóerőre növelték. A Volvo azzal hívta fel a típusra a figyelmet, hogy kombiként indította a túrakocsi-bajnokságok futamain.

Volvo S80 V8

A nyolchengeres Volvo már szerepelt abban az összeállításunkban, amiben a kedvenc sleeper modelljeinket mutattuk meg, és ebből a listából sem maradhatott ki. Az S80 első generációja kezdetben egy 2,9 literes, soros hathengeres motorral készült, ami 272 lóerővel nem számított gyengének, de a 2006-ban bemutatott második széria megkapta a Yamahával közösen fejlesztett 4,4 literes V8-as szívómotort.

A Japánban gyártott nyolchengeres erőforrás 315 lóerős, és mind a négy kereket hajtja,

amivel 6,5 másodperc alatt gyorsul százra az autó, kifinomult járásával igazi luxusautóvá tette az S80-at. A V8-as motort a nagyobb XC90-be is szerelte a Volvo.

Volvo C30 Polestar

Az S40-nel és V50-nel közös műszaki alapra épülő C30 a háromajtós karosszériájával és a 480-as által ihletett üveg csomagtérajtójával még nem érdemelte volna ki, hogy felkerüljön a listánkra. A 2,5 literes, öthengeres turbómotorja a 220, majd 230 lóerős teljesítményével, illetve a Polestar limitált szériában 250 lóerővel már elég izgalmasnak számít.

A legérdekesebb mégis a Polestar performance concept volt, amiben a motor erejét 399 lóerőre növelték,

összkerékhajtással, mechanikus differenciálzárral, Öhlins lengéscsillapítóval, Brembo fékekkel, 19 colos kerekekkel és kagylóülésekkel szerelték, a karosszériáját a túraversenyautóéhoz hasonlóan építették át.

Volvo S60 Polestar

A Polestar neve és jellegzetes kékje fémjelezte a Volvo sportmodelljeit az utóbbi években, és nem maradt ki közülük az S60 és V60 előző generációja sem, aminek a csúcsváltozata előbb háromliteres, soros hathengeres motort kapott 351 lóerővel. Az igazán izgalmas a Polestar performance concept volt, amit 2012-ben mutattak be, és amiben a hathengeres motort 508 lóerősre izmosították, ezzel a Volvo sportlimuzinja 3,9 másodperc alatt gyorsult százra, a végsebessége meghaladta a 300 km/órát.

A BMW M3 és a C 63 AMG leendő skandináv riválisa végül sajnos nem került gyártásba,

sőt, a hathengeres motort a szériamodellben is egy 367 lóerős kétliteresre cserélték.

Ez is érdekelhet:

És ezt olvastad már?
Lewis Hamilton egy takarítónőt is eljátszott volna, hogy szerepelhessen kedvenc filmjének folytatásában