A jövő autóit tanulmányokkal vetítik előre a gyártók, és előfordul, hogy hiába arat sikert egy koncepció az autókiállításon, ha később valamiért mégsem válik valóra. Mutatunk tízet, amit szívesen vettünk volna, ha gyártásba kerül.
Alfa Romeo Kamal
A kétezres évek elején már kezdtek divatba jönni a prémium szabadidő-terepjárók, úgyhogy az Alfa Romeo még teljesen időben volt a Kamal bemutatásával 2003-ban a genfi autószalonon.
A 4,35 méter hosszú, ötajtós modell elég látványos formájú lett ahhoz, hogy azonnal a gyártását kívánjuk.
A motorja is megdobogtatta a szíved, a 147 GTA adta kölcsön a 3,2 literes V6-ost, ami 250 lóerővel hajtotta mind a négy kereket.
A Kamal végül nem került gyártásba, az Alfa első sorozatgyártású szabadidő-terepjárója, a Stelvio pedig csak 2016-ban jelent meg.
Audi quattro
A legendás quattro versenyautó 30-adik évfordulójára készítette az Audi a quattro concept tanulmányautót, amit 2010-ben a párizsi szalonon mutattak meg.
A 4,28 méter hosszú sportkupé az RS5 rövidített padlólemezére épült, olyan eltalált dizájnnal, amit akár ma is gyártásba adhatnának.
A hosszában beépített, 2,5 literes, öthengeres motorja 408 lóerős, és hatfokozatú kézi (!) váltón keresztül hajtja mind a négy kereket.
Az Audi eleinte azt tervezte, hogy 200-500 példányban gyártja is a quattrót, de a tervet végül 2012-ben elvetették.
Még egy érdekes Audi quattro koncepció:
DS Divine
Az önállóvá vált DS márka nagy dobása lehetett volna a Divine, amit a nem túl sikeres DS 4 utódjának szántak. Míg a DS 4 alig különbözött az alapokat adó Citroën C4-től, addig a 4,21 méter hosszú és két méter széles Divine egy stílusosan sportos kompakt autó lett.
A motorja a DS 3-ból is ismerős 1,6 literes, turbós négyhengeres benzines volt, ami itt 270 lóerőt teljesített.
A DS 4 végül utód nélkül szűnt meg, a Citroën prémiummárkája pedig inkább az olyan crossover modellek felé mozdult, mint a nemrég piacra került DS 3 Crossback.
Lancia Fulvia
A hatvanas-hetvenes években a Fulvia volt a Lancia egyik legnépszerűbb modellje, amiből kupéváltozat is készült, és ezt elevenítette fel a 2003-ban bemutatott azonos nevű tanulmányautó.
A kétüléses kupé stílusos formáját Flavio Manzoni tervezte, aki jelenleg a Ferrari vezető dizájnere, és a kétüléses Fulvia igazi mestermű lett.
1,8 literes, 140 lóerős benzinmotorral szerelték, ami annak ellenére sem tette fürgévé, hogy a prototípus mindössze 990 kilogrammot nyomott. A gyártását többször is szóba hozták, de aligha érte volna meg, végül feledésbe merült.
Itt olvashatsz többet az eredetiről:
Lamborghini Miura
Marcello Gandini zseniális munkája volt az 1966-ban bemutatott Lamborghini Miura formája, és ennek negyvenedik születésnapjára készült el a modern megfelelője.
2006-ban a detroiti autószalonon leplezték le, az alapokat a Gallardo adta hozzá, de a formája tökéletesen idézte a legendás eredetit, ami Walter de Silva érdeme. A sikere ellenére az új Miura gyártásáról szó sem lehetett, Stefan Winkelmann, a márka akkori vezetője ugyanis kijelentette:
a koncepció a múltat eleveníti fel, de a Lamborghini a jövőbe mutat, ezért nincs helye a kínálatában.
MINI Superleggera
A MINI-nél mindig is kísérleteztek új karosszériaformákkal, ennek az eredménye volt a Paceman terepkupé és a Roadster is, ami nem volt több egy kétüléses kabriónál. 2014-ben azonban az olasz Carrozzeria Touring Superleggera közreműködésével egy olyan tanulmányautót hoztak ki, ami akár azonnal gyártásba kerülhetett volna.
A kerek fényszórójával és jellegzetes hűtőmaszkjával tipikus MINI maradt, de az arányai és a hátsó része a klasszikus brit roadstereket idézte.
A Superleggera akár a Mazda MX-5 riválisa lehetett volna, de nem látták kifizetődőnek a gyártását. Nagy kár érte.
Itt olvashatsz róla többet:
Nissan IDx
2013-ban mindenkit meglepett a Nissan, amikor a tokiói autószalonon előállt az IDx koncepciójával.
A 4,1 méter hosszú kétajtós modell stílusa a hatvanas-hetvenes évekbeli Datsunokat idézte, az autóhoz tervezett 1,2 és 1,5 literes motor
meglepetésre a hátsó kerekeket hajtotta, amivel a fiataloknak szánt olcsó sportkocsi lehetett volna belőle.
A Nissannál még a Nismo változatát is elkészítették, amibe a Juke Nismo 1,6 literes, legalább 200 lóerős motorja került, 7 másodperc körül gyorsult volna százra. Sajnáljuk, hogy nem lett belőle semmi.
Peugeot e-Legend
2018-ban a párizsi autószalonon a Peugeot egy klasszikus arányokkal rendelkező elegáns sportkupét mutatott be, és nem nehéz észrevenni, hogy az e-Legend formájához az 504 Coupé adta az inspirációt, amit a Pininfarina tervezett, és máig az egyik legszebb Peugeot-nak számít.
A 4,65 méter hosszú koncepcióból nem hiányoznak a futurisztikus megoldások, és a hajtása is elektromos, 464 lóerővel 4 másodpercen belül gyorsul százra, a végsebessége 220 km/óra.
A Peugeot rajongói még aláírást is gyűjtöttek, hogy gyártásba adják, de erre, úgy tűnik, még várnunk kell.
Itt olvashatsz róla többet:
Volkswagen BlueSport
Most már biztosan mondhatjuk, a Volkswagen kihagyta a lehetőséget, hogy riválist állítson a Mazda MX-5-nek. 2009-ben mutatták meg a BlueSport prototípusát, amit a fentebb említett Flavio Manzoni tervezett, amikor a Ferrari előtt egy ideig a Volkswagennél dolgozott.
A 3,99 méter hosszú kétüléses roadster műszakilag a Polo és a Golf rokona volt,
az ülések mögé, középre épített motorja az akkoriban divatos 2.0 TDI volt 180 lóerővel és hatfokozatú DSG váltóval,
amivel 6,6 másodperc alatt gyorsult százra és 225 km/óra volt a végsebessége.
