A világ leggyorsabb szériagyártású autója lett a Chiron, amivel 490 km/órás sebességet futottak, de a Bugatti vezére azt is bejelentette, hogy nem hajt további rekordokra. Most néhány érdekességet is elárultak, például azt, hogy miért nem lett Guinness-rekord az eredmény.
A Bugatti történelmet írt azzal, hogy a Chiron lett a világ leggyorsabb szériagyártású autója, 490,484 km/órás sebességet futott a Volkswagen tesztpályáján Ehra-Lessienben.
A rekordról mutattak már belsőkamerás felvételt, most pedig olyan érdekességeket is elárultak, amiket eddig nem sejtettünk volna róla.
#1 Nem dönt több rekordot a Bugatti
Stephan Winkelmann, a márka vezetője mondta el ezt, hangsúlyozva, hogy a Bugatti volt az első gyártó, amelyik szériagyártású autóval áttörte a 300 mérföld/órás sebességhatárt, és
most, hogy ezt elérték, nem céljuk a további rekordok hajszolása.
2010-ben a Veyron érte el a 431 km/órát, három évvel később a nyitott tetős változata 409 km/órával lett a világ leggyorsabb kabriója. A Bugatti bejelentése egyben nyitva hagyja az ajtót a Koenigsegg Jesko, a Hennessey Venom F5 és az SSC Tuatara előtt, hogy elérjék az 500 km/órát.
#2 Nem számít Guinness-rekordnak
Rekordnak mondjuk a Chiron eredményét, de hivatalosan nem kerül be a Guinness rekordok közé. A szervezet ugyanis előírja, hogy a pályán mind a két irányban elért, egy órán belül mért eredmény átlaga számít sebességrekordnak, ezért lehet, hogy a Koenigsegg Agera RS ugyan elérte a 458 km/órát, de a rekordja a visszaút átlagával együtt 447 km/óra lett.
A Bugatti a pálya adottságaival magyarázza, hogy csak egy irányban futottak a Chironnal,
az aszfalt kopása miatt az ellenkező irányban túlságosan felforrósodtak volna az abroncsok, ami veszélyeket rejt magában.
#3 Más pályán az 500 km/óra is meglett volna
A Bugattinál azért ragaszkodtak a Volkswagen tesztpályájához Ehra-Lessienben, mert ott vannak meg az általuk elvárt biztonsági követelmények. A 21 kilométer hosszú, három sáv széles pályát végig biztonsági korláttal látták el, ami egy reptéri kifutópályán nincs meg. Az elhelyezkedés is befolyásolja az eredményt, az alsó-szászországi pálya 50 méterrel fekszik a tengerszint felett, de
egy nevadai pályán, ahol ritkább a levegő, akár 25 km/órával nagyobb tempót is el lehetett volna érni.
#4 A rekorder Chiron nem egészen a szériaváltozat
Már a Chiron képein is látszik, hogy a Bugatti nem egy gyártósorról lekerült példányt küldött a tesztpályára. A szuperautót enyhén átalakították, hogy alkalmas legyen a 490 km/órás sebesség elérésére,
a jobb aerodinamika érdekében megnyújtották a hátulját, a kiemelkedő helyett fix szárny került fel,
a pilótát bukókeret és hatpontos biztonsági öv óvta. Az abroncsokat a Michelin erre az alkalomra készítette, a megerősített Pilot Sport Cup 2 gumikat a tesztpadon 511 km/óráig próbálták.
#5 A pilóta nem ma kezdte a rekorddöntést
Andy Wallace ült a Chiron volánja mögé, és a 24 órás Le Mans-i futamon is győztes pilóta nem először döntött rekordot.
1998-ban ő volt az, aki 391 km/órás sebességet ért el a McLaren F1-gyel, és a Bugattival is óvatosan kezdte az ismerkedést.
A tesztpálya döntött kanyarjából 200 km/órával gyorsított ki a 8,8 kilométeres egyenesre, és minden körben 50 km/óránként növelte a tempót, hogy lássák, minden rendben van az autóval.
#6 A rekord számai egészen elképesztők
Már a Chiron 8 literes, 16 hengeres motorjának 1600 lóerős teljesítménye is fantasztikusan hangzik, ahogyan a 490,484 km/órás sebesség is, de a rekorddöntés egyéb számai is figyelemreméltók.
A legnagyobb sebesség elérése közben a Chiron több mint 136 métert tett meg egyetlen másodperc alatt,
a kerekei 4100-szor forogtak egy percben. Andy Wallace bátorságát mutatja, hogy 70 másodpercig gyorsított padlógázzal, ami különleges figyelmet igényel ilyen tempónál.
