Már több mint kilencven éve használja a Peugeot a jól ismert típusjelzését, középen a nullával, amiről talán te is úgy tudtad, hogy a kurbli miatt került oda. Nem egészen így történt, de mint minden városi legendában, ebben is van némi igazság.

A nem fantázianevet használó autógyártóknak általában megvan a saját bejáratott típusjelölési rendszerük, ami lehet jól vagy kevésbé jól sikerült. A szisztémában ideális esetben van logika, egyértelműen mutatja a modellek hierarchiáját a kínálatban, és még jól is hangzik. Kevés olyan gyártót ismerünk, ami már több mint kilencven éve használja ugyanazt a rendszert a típusok jelölésére, és a Peugeot biztosan közéjük tartozik.

Nem a kurbli miatt

A francia márka típusjelölési rendszerében az első számjegy a típus méretét, az utolsó pedig a generációját mutatja. A középső nulla eredetére a leggyakoribb magyarázat az, és talán te is hallottad már, hogy a tervezők így hasznosították a kurblilyukat a hűtőmaszkon. A sztorinak azonban ellentmond, hogy az első olyan Peugeot, amit ezzel a típusjelzéssel mutattak be, a 201-es volt 1929-ben, amelyen a típusjelzés a pajzs felső részére került, messze az indítókar behelyezésére szolgáló alsó nyílástól.

Nem a kurbli miatt lett 201-es: a típusjelzés középre, az indítókar nyílása alulra került

A magyarázat sokkal egyszerűbb, mint gondolnád, a Peugeot ugyanis egy jól hangzó, logikusan bővíthető rendszert szeretett volna, ahol a nulla stíluselemként választotta el a két számot. Az 1929-es párizsi autószalonon bemutatott 201-es minden téren új korszakot kezdett a márkánál, a Peugeot első modern, nagy sorozatban gyártott típusa volt. A piaci bevezetését ugyan beárnyékolta a nagy gazdasági világválság, de a jó ár/érték arányának köszönhetően a Peugeot kompaktja az összeomlás idején is sikeres tudott maradni, így gyakorlatilag egyedül segítette át az autógyártót a válságon.

Mint minden városi legendában, a kurblis történetben is van némi igazság.

A Peugeot tervezőit ugyanis nagyon zavarta az indítókar nyílása a hűtőmaszkon, ezért találták ki, hogy a típusjelzés középső nullájával takarják el, mint például a 402-esen. Ha tehát nem is a kurbli miatt lett nulla a középső számjegy, de ha már ott volt, akkor funkciót találtak neki a franciák. A nullát később is ötletesen hasznosították a tervezők, a 407, 607 és 508 esetén a hátsó típusjelzés közepét nyomva lehetett nyitni a csomagtartót.

A 402 Eclipse az egyik első kupé-kabrió volt, és a típusjelzést valóban a kurblinyílás eltakarására használták
A Peugeot 400-as sorozata tele van gyönyörű modellekkel a 401-től a 407-ig
A 407-esen is a nulla közepét nyomva lehetett nyitni a csomagtérfedelet

Amit a Porschének sem szabad

Mivel a Peugeot 201 sikeres lett, ezért a francia gyártó folytatta a praktikus számozás használatát, és csaknem egy évszázada ennek megfelelően nevezi el a modelljeit. A típusjelzés a vásárlók tetszését is elnyerte, és az idők során a Peugeot védjegyévé vált. Szó szerint is, ugyanis amikor a Porsche az 1963-as frankfurti autószalonon bemutatta a 356-os utódját, az eredetileg szánt 901-es típusjelölést a franciák közbenjárására kénytelen volt 911-esre változtatni.

A háttérben álló 356-os utódját Typ 901 néven mutatta be a Porsche
1963-ban a frankfurti autószalonon a Porsche 901 a nevével is meglepetést okozott
A 901-esnek hívott első széria sokkal nagyobb értéket képvisel

Az első sorozatban legyártott 82 példány még a Porsche 901-es nevet viseli, és mára a gyűjtők féltett kincsévé vált, a Porsche pedig aligha bánja a változtatást, mert a 911-es elnevezés is legendává vált.

Azt már kevesebben tudják, hogy sokáig egy másik autómárka is használta a háromszámjegyű típusjelzést, középen a nullával.

A korábban repülőgépeket gyártó angol Bristol kínálata 1948-tól a hetvenes évekig a 401-től 409-ig terjedt, a Peugeot mégsem lépett fel ellene, vélhetően azért, mert jóval kevesebben ismerték a Porschénél. Az arisztokrata Bristol pedig még meg is rángatta az oroszlán bajszát azzal, hogy a 403-asra állítólag egyenesen a hasonló nevű Peugeot-modellről kerültek a jelvények.

A Peugeot nem emelt szót a Bristol ellen, amiért a 403-as jelzést használta
A városi legenda szerint egyes Bristolokon egyenesen a Peugeot-ról származó 403-as logók voltak
A BMW-nek is volt középen nullás típusjelzése, de az 507-es nem zavarta a Peugeot-t

Érdekes kivételek

A típusjelzés több mint kilencven éves történelme során persze akadtak változások. Az egyik legnagyobb lépést az jelentette, amikor a Peugeot a 104-es kisautó utódját 205-ösként mutatta be 1983-ban, a 305-ös szedán és kombi utódja pedig a 405-ös lett. Az ezt követő 406 és 407 után pedig a középkategóriás modellnek a 607-essel közös utódja lett az 508, amely felélesztette az 505-ös óta nem látott ötös számot, és a mai napig használatban van.

Peugeot 104
Peugeot 205
Peugeot 305

Mint minden logikus sorozatban, a Peugeot-nál is vannak kivételek, ilyen az 1985-ben bemutatott 309-es, amelyet az utolsó pillanatban neveztek át.

A kockaforma kompakt autó eredetileg az akkor a PSA-hoz tartozó Talbot márka Arizona nevű típusaként mutatkozott volna be, és a 9-esre végződő nevével kilógott a nyolcvanas években a 104-től 604-ig terjedő logikus számozásból. A nem túl szép emlékű 309-es lehetett az oka annak is, hogy a Peugeot végül a 8-asnál megállt a generációk számozásában, és az első 308-as utódját ugyanezen a néven vezette be.

Talbot Arizona néven mutatták volna be, a sorból kilógó 309 lett a neve
1-esre végződött volna az olcsóbb Peugeot-k neve, végül csak a 301 lett az egyetlen

A korabeli magyarázat szerint a 8-asra végződő számok elég jól hangzanak ahhoz, hogy a 108-tól 508-ig terjedő kínálat állandó maradjon a Peugeot-nál. Ezzel együtt persze egy újabb kivétel is bemutatkozott, a fejlődő piacoknak szánt, nálunk is forgalmazott olcsó szedán, a 301-es, amelynek mintájára

1-esre végződött volna az elérhető népautók típusjelzése, de a már nem kapható modell egyedül maradt ezen a téren.

A haszonjárművek és a belőlük kialakított személyautók fantázianevet kapnak, mint a Rifter
Az iOn nevének közepe már majdnem nulla
Az RCZ a kevés kivétel egyike, amelyik nem nullás nevet kapott

A több mint kilencven év alatt csak néhány Peugeot-modell kapott rendes fantázianevet,

leszámítva persze a tanulmányautókat, valamint a haszonjárműveket, mint a Partner, a Rifter és a Traveller. Az egyik a 308-ból épített sportkupé, az RCZ volt, a másik pedig a Mitsubishivel együtt fejlesztett elektromos városi mini, az iOn, aminek középső betűjébe nem nehéz belegondolni a Peugeot nulláját. A 9-essel kezdődő számokat többnyire a Le Mans-i versenyautóknak tartotta fent a francia márka, és a legújabb ismét kivételt jelent, hiszen 9X8 néven mutatkozott be.

Rendes nevet kaptak az olyan koncepciók is, mint a Quasar, a Proxima és az Oxia:

Három fantasztikus Peugeot a nyolcvanas évekből

Bármelyiket szívesen láttuk volna gyártásban.

9-essel kezdődő számokat kaptak a Le Mans-i versenyautók
A nem túl sikeres, de nagyon különleges 1007 volt az első duplanullás Peugeot
A legújabb modellek az orrukon is viselik a számot, mint az 508-as

Az egyre bővülő kínálat tette szükségessé, hogy egy kicsit kibővítsék a számozási rendszert, 2005-ben jött ki az első duplanullás Peugeot. Az elektromos tolóajtós városi autó, a furcsa 1007-es nem lett sikeres, ahogyan a Mitsubishitől átvett 4007-es sem fogyott nagy számban, de a francia márka nem adta fel, és milyen jól tette: a 2008-ból, 3008-ból és 5008-ból álló kínálata a legnépszerűbbek közé tartozik manapság. A Peugeot nemrég újította meg az arculatát, és a klasszikus oroszlánfejes emblémára váltott, de kitart a bevált típusjelzése mellett, középen a nullával, amit a régebbi modellek mintájára ismét az orrukon viselnek az autók.

Ez is érdekelhet:

Még az oroszlán is menőbb az új Peugeot 308-on

Ez lenne a legszebb kompakt autó?

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Tetszik ez a kis rönkház? Egy UAZ-ra építették

Csodás szupersportautó az Aston Martin Valhalla

Majdnem kész volt, de elkaszálták a BMW dögös sportautóját

További cikkeink a témában