Idegesen bizsergeti az Aston Martin DBX707-et a dühös biturbó V8-as, mert mélyen az erkölcstelenül piros bőrkötés alatt pokoli erő munkálkodik. Ahogy beletúrok a gázba, rendesen meglöki a karosszériát a motor haragja, pedig ez nem egy könnyed sportautó, hanem egy luxussal tömött, hatalmas szabadidő-autó.
Ébredezik a madridi reptértől egy órányira fekvő Brihuega azon a reggelen, amikor magamra csukom az Aston Martin DBX707 ajtaját, körülnézek a padlótól plafonig és műszerfaltól a kalaptartóig rikító piros bőrbe varrt utasteret, aztán csak vigyorgok, mert baromira tetszik ez a merészség. Két kopoltyú van a gépháztetőn, melyeken át zsizseg a forró levegő, közben az autó másik végén bariton szeletelés hallatszik a négy kipufogóból. A műszerfalon látom, hogy tele van a 85 literes tank, szóval ideje megnézni, hogy milyenek az Entrepeñas víztározó körüli utak.
Masszív, mint egy rendes szabadidő-autó, olyan csendes és kényelmes, mint egy luxuslimuzin, közben meg úgy szól és úgy megy, mint egy sportautó.
Minden ezen áll vagy bukik, ezért nagyon fontos a DBX az Aston Martinnak, mert mostanában ezekkel a fényűző szabadidő-autókkal lehet igazán megtömni a kasszát. Az első látványos sikerért Gaydontól csak egy könnyed kirándulásnyi távra kell menni Crewe-be, ahol a Bentley elegáns limuzinok, fenséges kupék és kabriók után bevállalták a visszataszító Bentaygát, hogy legyen mi árnyékot vessen a Range Roverre. Nem tettek másképpen a Rolls-Royce-nál sem Goodwoodban, ahol a Cullinan kétfelé nyíló csomagtartóján ülve lehet nézni a lovaspóló meccset.
Nem az Urus volt az első a Lamborghininél, de a Countach tizenkét hengeres motorjával töltött, eredetileg katonai célokra tervezett LM002-est percek alatt túlszárnyalta a sportcipős Audi Q7. Ez azonban csak a kezdet volt, Olaszországban akkor vetettek igazán sokan keresztet, amikor a Ferrari a GTC4 Lusso shooting brake-et a Purosangue-ra cserélte. A két szentségtörés között pedig az Aston Martin a DBX-szel megmutatta, hogy a Mercedes-AMG biturbó V8-asa többet érdemel a GLE 63-nál.
Extrudált és ragasztott alumíniumból van a DBX707 vázszerkezete, mint a szuperkönnyű Lotus Elise-nek. Amíg az Elise Cup 250 Final Edition 931 kilogramm, addig az Aston Martin 5 méter hosszú SUV-ja 2245 kilogramm. A hasonlóan erős plug-in hibrid Porsche Cayenne Turbo E-Hybrid ennél 235 kilogrammal nehezebb, viszont a Ferrari Purosangue nagyjából kétszáz kilogrammal könnyebb. Tető nélkül is kellően merev a Lotus Elise, de ez nem mondható el a DBX707-ről, melyet érezhetően tekernek az erők.
Nagyon kevés helyen gondozzák úgy az autós kultúrát, mint a briteknél, ahol a hitvány vidéki utak miatt olyan gran turismók készültek, amiknek a futóműve akkor sportos és akkor kényelmes, amikor kell. Ahol annyira örülnek azoknak a napoknak, amikor el lehet tenni az esernyőt, hogy emlékezetes roadsterekkel ünneplik meg. Ahol virágzik a hétvégi pályanap, ezért jobban imádják a francia hot hatch műfaját, mint maguk a franciák. Ezért nem olyan meglepő, hogy a DBX707 vezetési élményében ott van az a nyers gépiesség, amitől annyira jók az Aston Martinok.
Légrugós futóművel, nyomatékos motorral, dupla üvegezéssel és kényelmes ülésekkel az Aston Martin DBX707 nagyszerű utazóautó.
Gombnyomásra alsó állásba engedi a légrugókat a DBX, hogy könnyebb legyen bepakolni a szépen kárpitozott csomagtartóba (638 liter) a Louis Vuitton bőröndöket vagy a fonott piknikező kosarat, esetleg a vadászpuskákat, mert az emelt hasmagasságú, összkerekes Aston Martinnal már járatlan útra is lehetne menni, ha nem vékonyka sportgumikba csomagolt 23 colos felniken gurulna és nem lenne minden végén fényesre lakkozott karbon aerodinamikai elem. Rövidek a túlnyúlásai, de nem a terepszögek miatt, hanem így van ennyire útra feszített kiállása.
Pazar karakterű motor a Mercedes-AMG M177-es kódú, 4,0 literes, biturbó V8-asa, melynek a hangolása már az Aston Martin műve. A DBX megjelenésekor még 550 lóerős volt, de a 600 lóerős elektromos kombik korában a golfklubok parkolójában is magasabb lett a léc, ezért csak a 707 lovas DBX707 maradhatott. A két turbófeltöltője a hengersorok között van, hogy a gázoknak minél rövidebb utat kelljen megtenniük, de a DBX707-nek így is van egy érezhető turbólyuka, de ez nagyon jó ízt ad neki.
Nem sok izgalom van egy olyan baromi erős, összkerekes autóban, mint ezek a bitang SUV-k, mert gázra mindenhol irgalmatlanul tol, a váltó villámgyorsan dobálja a fokozatokat, ezért a gyorsulás majdnem olyan szüntelen nyomás, mint egy elektromos autóban. A modern biztonsági elektronika pedig tesz róla, hogy úton tartsa a rohanó 2,2 tonnát. Egy Porsche Cayenne olyan természetessé teszi a kilövést, hogy szinte már unalmas. Nem így az Aston Martin DBX707-ben, mert ebben a piros atomvillanásban sokkal jobb a műsor.
Bosszúsan dörmög a V8-as, de ahogy leugrok a fékpedálról, megemelkedik az alumínium gépháztető, a motor minden fordulattal más tónusban üvölt a négy kipufogócsövön át, közben érezni lehet a gép minden rezdülését, hogy a kilencfokozatú duplakuplungos váltó fogaskerekei szkanderoznak a 900 Nm nyomatékkal, ahogyan az osztómű elkezd dolgozni, hogy a elektronikusan vezérelt differenciálmű megfeszül. 3,3 másodperc kell neki 100 km/óráig, de annyira élvezem a show-t, hogy kipörgetem a 200-at is.
Rakoncátlan hátsókerekes viselkedése miatt az Aston Martin DBX707-ben érezni, hogy nem véletlenül vannak alatta bitang karbon-kerémia fékek.
Öröm nézni a DBX motorterét, mert a V8-as körül mindenhol ezüstösen fénylik az alumínium váz és a merevítők, de a kerekek mögött is klasszul látszik, hogy a DBX alatt elöl kettős keresztlengőkaros futómű van, de a hátul centikre kinyúló karbon diffúzor alól is kilógnak a multilink felfüggesztés lengőkarjai. Éppen az ilyen apróságok miatt annyira szerethető az Aston Martin, hogy egyetlen percig sem rejti a mechanikát, hanem kifejezetten büszke rá. Van is miért annak lennie, mert ez súlyosan ütős.
Elképesztően sokat dobott a DBX707-esen a modellfrissítés, mert így a DB12-eshez igazították ennek az utasterét is. Az Aston Martin azoknak az autója, akiknek jó az ízlésük és szeretnek vezetni, ebbe pedig nagyon nem fért már bele, hogy a Mercedestől örökölt régi fedélzet rendszert kellett egy rettenetes touchpad-en keresztül kezelni, a váltó gombjaiért pedig mindig nyújtózkodni a műszerfal közepéig. A DBX utasterében most egy 10,25 colos érintőképernyő van a középkonzolon, alatta pedig gombok és kapcsolók sorakoznak, mindez szűretlen bőrillatban, remek minőségű anyagokkal körülvéve.
Imádom a dupla lamellás széles hűtőmaszkját, a fényszórókat, melyek burája alatt mintha drágakövek volának, a kagylóhéj szerűen nyíló gépháztetejét és a keret nélküli ablakokat is. Mesteri a hűtőnyílásból szobort dombormű az oldalán, de a hetyke kacsafeneket és a masszív hátsó szárnyat is tudja viselni. Elég megnézni, hogy a széles gumijaival mennyire terpeszt az aszfalton, az Aston Martin DBX707 szívszorítóan gyönyörű jelenség a húsos szabadidő-autók között.
Ez egy vastagon 130 millió forint feletti autó, ahol olyan tételek vannak, mint a Bowers & Wilkins hangrendszer, a frivol piros bőrbelső, a karbon elemek és a többi stílusos kiegészítő a Q részlegtől. Elég megtapogatni a bőrmintákat és a színes féknyergeket a budapesti szalonban, és világos lesz, hogy ebben az autóban nem a digitális élmény a meggyőző, hanem a viselkedése és azok az anyagok. Nagyon szimpatikus, hogy az Aston Martinnál nem az opciós tételektől függ a vezetési élmény, az minden DBX707-ben szédítően jó.
Ez is érdekelhet:
- gyönyörű a formaterv
- nagyszerű karakterű a biturbó V8-as
- fergeteges hangon zeng a kipufogója
- kényelmes az utastere
- nagyon jó vezetni
- nem elég merev a karosszéria
- az összeszerelési minőség helyenként túlzottan kézműves