Két éven belül három elektromos típussal száll be az Audi a villanyautó-bizniszbe, ezért Győrben új csarnokot húztak fel, ahol az elektromotorokat készítik. Már folyik a gyártás, de a szerelőszalag nem indult el – olyan ugyanis nincs.

„A jövő Győrben épül” – mondta Peter Kössler, az Audi AG termelési igazgatója a keddi ünnepélyes gyártásindításon, és a körülményeket látva teljesen igaza van, pedig ő bizonyára nem Budapestről autózott a helyszínre az M1-es autópályán, hogy még kontrasztosabb legyen a málló múlt és a high tech jövő.

Nagy esemény ez, a beszédek elején fejenként egy-egy percig csak a megszólítást mondják, ahol a magyar leányvállalat és az anyacég főnökei mellett miniszter, képviselők, alpolgármester és államtitkárok is megjelentek, így szokás. A lényeg, hogy az Audi nagyon fejlődik, és nagyon fontos neki a győri gyár, és Magyarország is nagyon fejlődik, és nagyon fontos neki a győri Audi. Utána jön az érdekesebb rész, a legnevesebb vendégek a színpadon lévő töltőoszlop kábelét egy dobozva dugva karakterenként világítják ki az e-motor betűit és végül az Audi-logót, amikor világít az összes, a megjelentekhez legközelebbi, óriási plexidobozokban táncolni kezdenek a dinoszauruszfej-szerű robotkarok, a másik oldalon pedig zsúrkocsiszerű robotok viszik konvojban az alkatrészeket.

A tánc persze csak show-elem, a robotkar dolga nem az, hogy a nyakát nyújtogassa (képzavar, igen), az önjáró zsúrkocsik viszont a gyártás szerves részei. A 8500 négyzetméteres csarnokban ugyanis nincs hagyományos gyártószalag, a labortisztaságú épületben jó nagy plexidobozokba zárva történik minden – ezek a gyártószigetek –, ember csak némelyiknél van, és vagy érintőképernyőt nyomkod, vagy kesztyűs kézzel végez el egy néhány perces feladatot egy félig kész motoron, amit robot tesz elé, majd robot cseréli ki a következő darabra.

Ez a moduláris rendszer, ami azért jó, mert bár az összeszerelés sorrendje meghatározott, a munkalépések közötti utak elágazhatnak, a gyártási folyamat így szabadabb: ha egy adott motorhoz nem kell egy munkafázis, azt egyszerűen kihagyják a zsúrkocsik, lézerszkennereikkel optimális úton mennek oda, ahol dolguk van. Ráadásul a szükséges alkatrészeket is teljesen önállóan válogatják össze, ezért mindenhol időben ott van minden, de csak kellő mennyiségben, nincsenek polcokon és raklapokon sorakozó holmik a gyártószigetek mellett.

Kevesen tudják, hogy a győri Audi a világ legnagyobb motorgyára, eddig több mint 30 millió darabot gyártottak, csak tavaly majdnem kétmilliót (a 105 491 Audi A3 és TT mellett). Egyelőre a hamarosan piacra kerülő, teljesen elektromos, külső visszapillantó tükrök nélküli Audi e-tronhoz készülnek a villanymotorok, akár napi négyszáz darab, amelyen egy műszakos munkarendben száz munkás dolgozik, de a létszámot, a műszakszámot és a darabszámot is emelni fogják.

Ez is érdekelhet:

Sose élveztük ennyire, hogy hátba rúg egy magyar - Audi TT RS-teszt - Roadster

Az autógyártás ellentétekről, és az ezek kisimítására szolgáló kompromisszumokról szól. Néhány területen egészen jól állunk: lehet nagy teljesítményt elérni nem olyan vészes fogyasztással, tágas karosszériát gyártani nem túl nagy tömeggel, és jó autót nem annyira drágán. A TT RS viszont reménytelen: annyira jó vele gyorsulni, de olyan rövid ideig tart.

És ezt olvastad már?
Michael Schumacher is ezzel kezdte – a Ford visszatér a Formula–1-be
További cikkeink a témában