Maranellóban amikor elszabadul a pokol, akkor általában valami nagyon gyors, nagyon hangos – és nagyon piros dologban ölt testet. A Ferrari XX programja a kiválasztottak játszótere, ahol a fizika határait a versenypálya szabja meg. Most a sorozat egyik ritkasága, egy FXX-K Evo került kalapács alá, mi pedig a hazai autófotózás egyik legnagyobb mestere, Mosoni Péter zseniális képein keresztül mutatjuk meg, miért ér meg valakinek közel kétmilliárd forintot egy autó, amivel még az utcára sem mehet ki.
A Ferrari Corse Clienti húsz éve olyat talált ki, amivel az autós világ egyik legexkluzívabb klubja jött létre. Az XX program lényege, hogy a márka leghűségesebb ügyfelei nem csupán vásárlók, hanem tesztpilóták is, olyan prototípusokat hajthatnak, amelyek a jövő közúti Ferrarijainak alapját fektetik le. Az Enzo-alapú FXX és az 599XX után 2014-ben jött el az ideje, hogy a hibrid LaFerrari is megkapja a maga pályára szánt verzióját. Ez lett az FXX-K, amiben a K betű a KERS-rendszerre, vagyis a kinetikus energia-visszanyerő technológiára utal.
Ezer lóerő felett kezdődik
Az FXX-K motorterében a Formula–1-ből átszivárgott technika dolgozik. A 6,3 literes V12-es szívómotort dobok nélküli, brutális hangú kipufogórendszerrel vadították meg, így önmagában 848 lóerőt ad le. De itt nincs vége: a villanymotor ehhez még hozzátesz 187 lóerőt, így az összteljesítmény egészen elképesztő 1035 lóerő. A középkonzolon található manettino kapcsolóval mindig a pilóta döntheti el, hogy éppen azonnali maximális nyomatékra vagy egyenletesebb rásegítésre van szüksége a pályán.
Amikor a levegő a barátod
Az FXX-K Evo nemcsak erősebb, de jóval okosabb is, mint az utcai testvére. A karosszériát teljesen áttervezték az aerodinamika jegyében: az autó közel húsz centivel hosszabb és hat centivel szélesebb lett, miközben 90 kilót faragtak a tömegéből. A fix hátsó szárny és az aktív elemek összjátéka 23 százalékkal nagyobb leszorítóerőt termel, mint az „alap” FXX-K, és döbbenetes 75 százalékkal többet, mint egy széria LaFerrari. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a kocsi valósággal az aszfalthoz tapad a kanyarokban, Fioranóban pedig kerek öt másodpercet ver az utcai változatra.
Gondos gazda és a Mosoni-mágia
A képeken látható példány az egyik legritkább a sorozatban, hiszen azon kevés húsz autó egyike, amely már gyárilag az Evo csomaggal gördült ki a kapun. A Rossa Martino fényezés és a Bianco Avus sávok kombinációja élőben is letaglózó, de Mosoni Péter fotói azok, amelyek igazán átadják a gép drámaiságát. A fotós stílusa, a fényekkel való játéka és gondos kompozíciói hangsúlyozzák ki a Ferrari éleit és finomságait. Az autó órája mindössze 4244 kilométert mutat, ami egy ilyen kategóriájú pályagéptől pont az ideális „bejáratott” állapotot jelenti.
Kétmilliárdos belépő a mennyországba
A birtoklás vágya itt nem olcsó mulatság: az autó nemrég 5 180 000 euróért, azaz nagyjából 2 milliárd forintért cserélt gazdát. Ezért az összegért az új tulajdonos nemcsak egy 1035 lóerős bestiát kapott, hanem egy frissen szervizelt (a hibrid akkumulátor felújítása önmagában 68 ezer euró volt), tökéletes műszaki állapotú ékszert is. Az autóhoz természetesen jár a Ferrari igazolása is a származásáról. Bár rendszámot sosem kaphat, a Corse Clienti eseményein ez a Ferrari lesz az abszolút csúcsragadozó, aminek a hangjától még az aszfalt is megolvad.
Ez is érdekelhet:















