Nem egyszerű egy autóbaleset után nyugodtan, higgadtan elintézni a biztosítási adminisztrációt, de muszáj, ha azt akarod, hogy utána simán menjen a kárügyintézés.
Itt a tél, a karácsony, az újév, a forralt bor, a hó és a csúszós utak évszaka. Bár statisztikailag összességében télen sem történik több baleset, mint az év más időszakaiban, azon a néhány igazán havas-jeges napon, ami még ezekben a klímaváltozásos időkben is előfordul időnként, látványosan sok szomorú autóst látni papírokat töltögetni vagy kétségbeesetten telefonálni az út szélén, törött autója mellett.
Egy koccanás mindenképpen stresszes, szomorú esemény, de muszáj megemberelni magunkat, és tudatosan, összeszedetten cselekedni, mert a dolgok további alakulása szempontjából nagyon nem mindegy, hogyan viselkedünk az ütközés utáni percekben. Megkérdeztük az Allianz biztosító szakértőjét és egy közlekedési szakjogászt, mit tegyünk és mit ne tegyünk egy ilyen helyzetben, ha nem akarunk később problémákat a biztosítási ügyintézésben.
– Mik a leggyakoribb hibák az Allianz tapasztalatai alapján, amit az ügyfelek (cascósok és kgfb-sek) elkövetnek egy-egy baleset után az ügyintézésben?
– Gyakori a megfelelő minőségű dokumentáltság hiánya, sokszor a káresemény helyszínén hiányos vagy hibás adatokat rögzítenek. Ez pedig hatással van a kárrendezés gyorsaságára. A biztosító számára gyakran megkönnyítené és meggyorsítaná az ügyintézést, ha a káresemény körülményeinek ismertetése (elsősorban a kárleírás) részletesebb és alaposabb lenne! Ha nem derül ki minden fontos információ a kárbejelentőből, az többlet időt és extra feladatokat jelent mind a károsult, mind a biztosító számára – mondja Kovács László, az Allianz szakértője.
– Sokszor a baleset utáni ügyfélkommunikáció is nehézkes. Fontos lenne, hogy a káresemény bejelentése során megadott elérhetőségekre érkező jelzéseket, értesítéseket (pl. e-mail vagy sms) az ügyfél rendszeresen megnézze, és az abban foglaltak szerint segítse kárának ügyintézését. Sok esetben segíthetne az is, ha a károsult ügyfél aktív(abb) lenne, pl. ha odafigyelve, a kárfelvevő munkáját tevékenyen segítve venne részt a sérült jármű kárfelvételében. Banális dolog, mégis gyakran találkozunk azzal, hogy kárfelvételkor nincsenek ideális – a jármű megfelelő fotózásához alkalmas – körülmények biztosítva a károsult részéről: mélygarázsban kell a járművet fotóznia a kárszakértőnek, vagy az ügyfél maga készíti el sötét környezetben, rossz minőségben a fotódokumentációt.
– Milyen helyszíni bizonyítékokat kell illetve érdemes beszereznie annak, aki baleset részesévé válik?
– Fotók készítése, tanúk adatainak rögzítése, a kárbejelentőre felvitt adatainak ellenőrzése, a járműadatok ellenőrzése – ezek a legfontosabbak. Ezek közül a fotózás az, amit hasznos lenne, ha a manapság a mindenkinél mindig ott lévő mobilok korában az általunk tapasztatnál sokkal részletesebben, gondosabban végeznének el a károsultak! Nagyon megkönnyíti a kárügyintézést, ha (persze a személybiztonságot mindenek előtt szem előtt tartva!) mind a járművekről, mind pedig a káresemény helyszínéről sokkal több és részletesebb fotódokumentáció készülne, mint amit kapni szoktunk.
Ha személyi sérüléssel járt az esemény, a rendőrséget is értesíteni kell! Ha pedig nincs is sérültje a balesetnek, de a felelősség a felek közt a helyszínen vitás, fontos, hogy ne szégyelljünk hatósági, rendőri intézkedést kell kérni a helyszíneléshez.
– Ideálisan milyen lépésekből áll egy cascós, illetve kgfb-s kárrendezés folyamata ügyféloldalról?
– Kárbejelentés, kárszemle, kárkifizetés. A balesetet követő biztosítási ügyintézésben a legegyszerűbb, ha a biztosító internetes kárbejelentő felületén, az online kárbejelentéssel kezdi meg a folyamatot a károsult, de természetesen egyéb módon, egyéb csatornákon is van erre lehetősége. A következő lépés a kárszemle: ezt az esetek nagy részében a károsult maga is elvégezheti (az Allianznál az Allianz Online kárstátuszkövető alkalmazás segítségével), de más módon (távoli videós kárfelvétellel) is aktív résztvevője lehet a kárfelvételnek. Végül pedig, ha minden rendben ment, jöhet a kárkifizetés. És még az ügymenet után is van lehetősége az ügyfeleknek, hogy segítsék a jövőbeni kárügyintézések gördülékenységét. Mi mindig megkérjük a károsultat, hogy ossza meg velünk a kárrendezéssel/javítással kapcsolatos tapasztalatát, ezzel segítve szolgáltatásunk további fejlesztését.
Megkérdeztük Janklovics Ádám közlekedési szakjogászt is arról, hogy az ő praxisának tapasztalatai szerint mit tanácsolna azoknak, akik egyszer csak ott találják magukat egy törött autóban az út szélén. Az ügyvédi tanácsok erősen rímelnek arra, amit a biztosítótól hallhattunk:
- Minden esetben pontosan fel kell írni a tanúk és az autóbalesetet okozó személy adatait, továbbá a kgfb kötvényszámát és a biztosító nevét. Ez meglepően sokszor marad el a baleset után.
- Nagyon gyakori a nem helyesen kitöltött baleseti bejelentő, érdemes ügyelni arra, hogy minden rubrikát gondosan töltsünk ki a helyes adatokkal. Különösen fontos a kék-sárgán az aláírás és a „felelősséget elismerem” kifejezés a hibás fél részéről, ha nem vitatott, hogy ki okozta a balesetet.
- Nagyon fontos a baleset helyszínén megfelelő minőségű fotókat készíteni, melyeken a gépjárművek helyzete, rendszáma és a baleseti helyszín is jól látható.
- Személyi sérülés esetén ugyan elvileg kötelező rendőrt, és ha indokolt, mentőt hívni. Mégis gyakori, hogy a károsult később megy csak orvoshoz, majd az ügyintézésben nehezen tudja vagy nem tudja bizonyítani, hogy a sérülés a baleset során keletkezett, nem pedig később.
Mindehhez mi csak annyit tudunk hozzátenni, hogy a KRESZ-tartozékok, hasznos téli cuccok mellett a kék-sárga bejelentő is legyen mindig ott a kocsiban, hiszen mindannyian tudjuk, miért is karikás az ördög szeme. Ha pedig hirtelen nem találnánk a papírt a kesztyűtartóban egy koccanás után, akkor is van megoldás: ma már online is ki lehet tölteni a kárbejelentőt!
A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt az Allianz.
