Általában inkább megmosolyogtatásra, és nem tájékoztatásra alkalmasak az autógyárak által megadott fogyasztási értékek. Persze létezhet olyan laborkörülmény, amikor valóban annyi üzemanyagot éget el/elektromos áramot használ egy autó, mint amennyi a leírásában szerepel, de azt azért senki nem gondolja, hogy egy konnektorról is tölthető hibrid valós fosszilisüzemanyag-fogyasztása kb. másfél liter, vagy annyi se. Elvileg persze lehet annyi, hiszen ha egy száz kilométeres út nagyjából háromnegyedét képes az autó csak árammal megtenni, a maradék 25-30 kilométerre tényleg elég lehet kevéske benzin vagy gázolaj is. A gyakorlat viszont nagyon nem ez.

Így viszont már az sem meglepő, hogy nemcsak a fogyasztás, hanem a károsanyag-kibocsátás is jóval nagyobb a gyári értéknél. A Transport & Environment (T&E) nemzetközi civil szervezet azután bízta meg a Grazi Műszaki Egyetem kutatóit, hogy a 2020-ban mért eredmények jóval nagyobb károsanyag-kibocsátást mutattak a hivatalos adatoknál, különösen akkor, ha az autó akkumulátorát nem töltötték fel.

A legújabb mérések is arra utalnak, hogy egyes új plug-in hibrid modellek még mindig jóval nagyobb mértékben szennyezik a környezetet, mint azt a hivatalos adatok állítják.

A jogalkotóknak a plug-in hibrid autókat a valós károsanyag-kibocsátásuk alapján kellene megítélniük” – mondta Anna Krajinska, a T&E kibocsátási szakértője.

Nagy-Britannia már bejelentette, hogy több évtizedre szóló környezetvédelmi program keretében 2035-től csak elektromos, valamint egyes hibridüzemű autók és kisteherautók kerülhetnek forgalomba az országban. A brit kormány az új kutatások hatására azt is fontolgatja, hogy 2035-től teljesen megtiltják az új hibrid járművek értékesítését.

A Wich? brit független fogyasztói érdekvédelmi csoport által elvégzett mérések is megállapították, hogy a plug-in hibrid járművek több üzemanyagot égetnek el, mint ahogy azt a gyártók által megadott laboratóriumi adatok sugallják. A több üzemanyag elégetése növeli az üzemeltetési költségeket, és az üvegházhatású szén-dioxid kibocsátását.

Nem a WLTP szerint mértek, rögtön más lett az eredmény

Az autóipar károsanyag-kibocsátásának csökkentését a globális felmelegedés lassításának létfontosságú részének tekintik. A szakértők egy része viszont úgy véli, hogy az autóipar még messze jár attól, hogy olyan kibocsátáscsökkentést érjen el, amely összeegyeztethető lenne a 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodás szerinti 1,5 Celsius-fokos korláttal.

A gépkocsik üzemanyag-kibocsátási tesztjeit a WLTP (Worldwide Harmonized Light-Duty Vehicles Test Procedure) emissziómérési eljárás szerint végzik, de a kutatók szerint ezek a mesterséges laboratóriumi körülmények nem mutatják meg a valós körülmények között történő vezetés hatásait. A grazi egyetem mérnökei a WLTP helyett egy hordozható tesztrendszert használtak, és az autókat a városban vezették.

Az autógyártók azzal érvelnek, hogy nincs más választásuk, mint a WLTP adatok feltüntetése a reklámokban. A BMW autógyár szóvivője szerint

Szerinte a plug-in hibrid autók fontos szerepet játszanak a teljes elektromos hajtásra való átállásban, mivel a tulajdonosaik a jövőben nagyobb valószínűséggel térnek majd át a tisztán akkumulátoros járművekre.

A Kearney tanácsadócég új elemzése szerint az autóipar 2035-re kifut a fennmaradó „szén-dioxid-keretéből”, 2050-re pedig akár 75 százalékkal is túllépi majd azt. A Polestar és a Rivian elektromos járműgyártók megbízásából készült elemzés szerint a globális autóparkot szén-dioxid-kibocsátás nélküli elektromos energiával kell majd működtetni ahhoz, hogy a párizsi klímacélokat elérjék, de ez azt is jelenti, hogy az autógyártóknak drasztikusan csökkenteniük kell ellátási láncuk szén-dioxid-kibocsátását.

Új, hitelesebb mérési módszer bevezetéséről már korábban is volt szó:

(Forrás: The Guardian, MTI)