„Lehet, hogy inkább ilyet vettem volna – mondta egy friss Infiniti-tulaj a zöldséges előtt, miután tájékoztattam, egyáltalán mi is az az autó, amely pofára jobban tetszik neki, mint a saját új kocsija. Az Infiniti-birtoklást leszámítva tipikus eset az övé: a Cuprát nagyjából mindenki észreveszi, mindenkinek tetszik, de senki nem tudja, milyen autó is.”

Szerencsésebb, ha az ember nagy gondolkodókat idéz, nem saját magát, tudtommal viszont nagy gondolkodók nem írtak a Cupra Formentorról 2021-ben, én viszont igen.

Négy év alatt sok minden történt, a világ megőrülése helyett szorítkozzunk a Cuprára: ismert és elismert márka lett, első önálló, azaz Seat-megfelelő nélküli modelljük, a Formentor pedig megkapta karrierje első modellfrissítését. Nagyon jól nézett ki előtte, nagyon-nagyon jól néz ki utána: a karosszéria arányai értelemszerűen továbbra is ideálisak, az új, cápás orrkiképzés pedig nemcsak menő, de jellegzetessé is teszi az autót, ezt fokozza a menetfény oldalanként három háromszöge, amelyek egyébként rímelnek a hátsó lámpák fényháromszögeire.

A faron ezenkívül újdonság még, hogy – akárcsak a frissített Leonnál – a típusnevet a hátsó lámpában találjuk, az embléma pedig már nem egy plakett a csomagtérajtón, hanem a helyzetjelzővel együtt világít, és bár én általában szeretem az ilyesmi parasztvakítást, mini közvélemény-kutatásom eredménye szerint ezzel a Cupra esetén mindenki más is így van.

978 ezer forint a matt fényezés felára, ami közel háromszor több, mint a szintén feláras, fényes metálszíneké, és úgy általában is sok pénz, a Cuprához viszont eleve nagyon illenek a matt árnyalatok, remekül kiemelik a kaszni ügyesen megtervezett domborításait és éleit. A tesztautó lemezeit is borító century bronz nevű árnyalat viszont még a szürkéknél is mutatósabb, a márkajellemző világosabb bronz elemekkel és a Formentort alul körbe borító fényes fekete műanyagokkal pedig tökéletesen harmonizál. Csak a zöld rendszám nem illik az összképbe, ez a probléma azonban a jogszabályalkotóknak köszönhetően legkésőbb 2026. november 30-án megszűnik.

Csalódás lenne, ha egy unalmas belsőbe kellene beülnünk. Az az összhang nincs meg, mint kívül – ennek elsősorban az utólag rábiggyesztett hatást keltő, 12,9 colosra növelt érintőképernyő az oka –, de az alapvetően hagyományos elrendezésű műszerfal részleteivel törekedtek az egyediségre. A bronzszín a kormányon lévő Cupra-emblémán kívül a kormány és a burkolatok varrásánál is megjelenik, a Volkswagen-rokonságra a központi monitor alatti hőmérséklet-állító csúszka utal, ami itt sem jobb megoldás, mint a VW-kben. Ergonómiai baki, vagy legalábbis megszokást igényel, hogy az indítógomb a kormányon van, ami csak azért gond, mert a kormány állásától függően mindig máshol találjuk, sokkal jobb helyen lenne a váltó P gombja mögött, ahol a menetstabilizálót kapcsolhatjuk ki.

Ennél lényegesen fontosabb az üléshelyzet: crossoverekhez képest alacsonyan, nagyszerű kagylóülésekben foglalhatunk helyet, amelyek pont annyira jól tartanak, amennyire ránézésre gondolnánk, miközben normál városi közlekedésnél is kényelmesek, az egyetlen baj velük, hogy a 2,6 millió forintos, Extreme nevű csomagba tartoznak a Brembo fékekkel, LED-mátrix fényszórókkal, 11 hangszórós plusz mélynyomós Sennheiser hifivel, a remek fogású multikormánnyal és egy csomó egyébbel együtt.

Már csak azért is előnyös, hogy a hátsó sor is tágas, mert az első ülések kemény karbonváza elég kellemetlen térdtámasz lenne, de egy 190 centi alatti vezető mögött ülőnek is elférnek a lábai. A hátsó üléspad háromszemélyes, a kagylósítás csak az elsők kiváltsága, ám mint gyakorlatilag minden ötszemélyes autóban, a Formentorban is négy embernek kényelmes igazán az utazás, a 345 literes csomagtér sem öt ember holmijára méretezett.

Van nagyobb csomagtartós változata is a Formentornak, az viszont nem hibrid. Ha nem a rakodhatóság a fő szempont, ami valószínűsíthető, akkor azonban ez a plug-in hibrid remek választás (ha mégis a literek számítanak, akkor ott a Leon Cupra kombi). Mivel a zöld rendszámhoz járó anyagi előnyök a kifehérítéssel megszűnnek, már csak az számít, milyen is a hibrid hajtás valójában.

Jó. Biztosan nem a konnektoros hibrid Cupra miatt változott a jogszabály, mert vele még egy napi agglomerációs ingázás is lehetséges tisztán elektromos módban. Az „akár 118 kilométer” hatótáv önmegtartóztatás nélkül is kb. nyolcvanat jelent, a 116 lóerős, több mint 300 Nm nyomatékú villanymotorral kényelmesen lehet autózni, ráadásul a 19,7 kilowattórás aksi egyenárammal 50 kilowattal is képes töltést fogadni.

A sportüléseket inkább a másfél literes, négyhengeres TSI motor 177 lóerejéből számolt 272 lóerős rendszerteljesítmény indokolja – nem ez a csúcs-Formentor, hanem a 333 lóerős, összkerekes, kétliteres változat, de a plug-in hibrid 220-as végsebességére és hét másodperc körüli gyorsulására is csak az panaszkodhat, aki mindig mindenre szokott.

Cupra-módban mutatkoznak meg igazán az autó képességei: akkor érezhetően felkeményedik a kormány és a futómű, közvetlenebb lesz a gázreakció, és megjön a motor hangja, csak sajnos nem a motortérből, hanem a hangszórókból. A DSG váltó nagy százalékban ráérez a stílusunkra, a vezetési élményt – és a biztonságot – szolgálják a jól adagolható fékek is, a Formentorral gyorsan menni is jó, és nem csak egyenes úton. Emellett egy vagány külsejű, tágas, tisztán elektromos használatra valóban alkalmas crossover – bizonyára a Volkswagen-csoport is nagyra becsüli a sokoldalúságát, mert ezzel a hajtáslánccal közel 22 millió forintot kér érte minimum.

(Fotó: Csordás Gábor)