Hengerenként éppen 365 köbcenti volt a Ferrari frissített Colombo V12-es motorja, mely egyszerre volt tökéletes alap a versenyautóhoz és egy kényelmes túrakupéhoz, amilyen a 365 GT 2+2. Minden addigi Ferrarihoz képest nagyobb és nehezebb volt, de éppen ezért tudta kielégíteni azoknak a tehetőseknek az igényeit kielégíteni, akik gyors és komfortos autóra vágytak.

Jacques Swaters kereskedéséből vitte haza első tulajdonosa az égszínkék Ferrarit, a negyedik 365 GT 2+2-t Belgiumban.

Joggal érezhette magát a gyógyszerészek királyának, amikor elfordította a kulcsot és a négy kipufogócsövön át megszólalt a 320 lóerős, tizenkét hengeres motor, mely akár 245 km/órás sebességgel is repíthette a négyüléses Ferrarit. Tíz év használat és 35 ezer kilométer után egy francia orvosnak adta tovább az autót, aki három év után hagyta magára az autót egy külföldi munka miatt.

Miután az orvos elutazott, a Ferrari egy garázsba került és ott pihent több mint negyven éven át. Az autón az eredeti fényezése van, már meglehetősen megviselt és néhol javított állapotban, porral vastagon fedve. Utasterében szintén a gyári fekete bőrkárpit van, mely ennyi idő után is bizonyítja, hogy a valódi bőrnél semmi nem tartósabb. Az autó most ötvenöt éves és 38 ezer kilométer van az órájában, a becslések szerint akár 150 ezer eurót is megérhet annak, akinek épp ilyen autó hiányzik a gyűjteményéből és nem riad vissza a felújítás költségeitől sem.

Ez is érdekelhet: