Hivatalosan nem is Daytona ennek a modellnek a neve, ez csupán a Ferrari versenyen aratott győzelme után ragadt rá az autóra, melyet valójában Ferrari 365 GTS/4 Spidernek hívnak. Fénykorában ezzel az autóval bizonyította be a Ferrari, hogy egy orrmotoros autó még mindig képes felvenni a versenyt a középmotoros Lamborghini Miurával. Kupé karosszériából közel 1300 darab készült, a nyitható vászontetős Daytona Spider ennél sokkal ritkább.

1967-ben a dobogó mindhárom fokán a Ferrari pilótái álltak a Daytonában rendezett 24 órás futam után, aminek hatása olyan sokáig tartott, hogy a következő évben, a Párizsi Autószalonon bemutatott 365-ösre egyszerűen ráragadt a név. Ez volt a következő V12-es Ferrari a 275 GTB után, mely után beköszöntött a középmotoros 365 GT4 Berlinetta Boxer.

Mintha a végtelenbe nyúlna a vezető előtt a Daytona gépházteteje, az ülések pedig éppen a hátsó tengely előtt vannak. A 365 GTS/4 hosszú ideig az utolsó klasszikus, orrmotoros kabriója volt a Ferrarinak, melyet a korábban használt kerek lámpák helyett plexi mögé helyezett fényszórókkal készítettek, aztán az amerikai előírások miatt váltottak bukólámpára.

1973 augusztusában adták át a Nocciola Metallizzato fényezésű és Pelle Beige bőrkárpitos 365 GTS/4-et, melyet az Ohio állambeli utakon használt Robert Lindner. Első tulajdonosa igazán elégedett volt az autóval, csak 1991-ben vált meg tőle, addig pedig nagyjából 66 ezer kilométert tekert bele a csodás Daytona Spiderbe.

Egyetlen hosszanti elem osztja ketté az ülést, a mintázatában pedig a lyukacsos és a sima bőr elemek váltják egymást. Ez a varrás a mai napig minden Ferrarihoz elérhető Daytona néven. Az autó állapota lehetetlenül tökéletes, melyet egy alapos felújításnak köszönhet, ekkor kapta vissza az eredeti színkombinációt is.

Tombolt a versenyszellem a mérnökökben, hogy megmutassák a Lamborghininek, ezért a Daytona 5,5 másodperc alatt gyorsul 100-ra, végsebessége pedig 280 km/óra, szóval egy kicsit túlszárnyalja a Miurát. A 4,4 literes, 60 fokos hengerszögű Colombo V12-es kenése szárazkarteres, és több mint 350 lóerős teljesítményét 7500-as fordulaton adja le, a maximális nyomatéka pedig 430 Nm.

Fűzött küllős Borrani felniken gurul az arany Daytona, melynek szárnyas anyáján ott díszeleg az ágaskodó lovacska. A 365-ös transaxle elrendezésű, tehát az ötfokozatú kézi váltó egysége a hátsó tengelynél található, így jobb a sportautó egyensúlya. Mind a négy kerék mögött független felfüggesztés és tárcsafék van.

Formaterve a Pininfarinánál készült, de a karosszéria már a legtöbb Ferrarihoz hasonlóan a Scaglietti műhelyében. Az arany Daytona Spider mindig ritkaság volt, mostanra pedig csak befektetők és tehetős gyűjtők engedhetik meg maguknak a 2,65 millió eurós veteránt.

Ez is érdekelhet: