Ami most a nagy szabadidő-autó őrület, az a 90-es évek végén még sokkal barátságosabb formátum volt, hiszen nem felfújt kisautókat fejlesztettek, hanem olyan formás kicsi kupékat, mint az Opel Tigra vagy a Ford Puma. Ezekre az autókra már akkor is sokan legyintettek, de a Ford Racing Pumát illik komolyan venni. Távolról és hunyorítva sem hasonlít rá, de tekinthetjük ezt az autót a Ford Puma ST igazán vagány elődjének, mely nem azért készült, hogy legyen egy csúcsmodell, hanem tényleg remek alap egy versenyautóhoz.

1993-ban kezdődött meg a Ford Puma fejlesztése, amikor a vállalt akkori vezérigazgatója, Jac Nasser és Claude Lobo formatervező felvetette a 2+2 üléses, Fiesta alapú kupé gyártását. Három évvel később a Genfi Autószalonon bemutatták a Lynx koncepcióautót, majd 1997-ben a szériaérett Pumát.

Rengeteg kritikát kapott a Ford Ka, ezzel szemben a szintén merész Pumát mindenki imádta.

Ekkora elkezdett beérni a New Edge formanyelv, aztán egyre inkább ez határozta meg a Ford arculatát, de sokat tettek hozzá az ötletes reklámok is. A Pumához olyan klipet készítettek, melyben megjelent Steve McQueen és a Bullitt több jelenete. Ezt az ötletet a Mustanghoz később szintén felhasználta Paul Street, a reklámok rendezője.

Ahogyan a Porschénél is teszik, úgy a Fordnál is szerették volna megmutatni, hogy milyen az, amikor a versenyautókban használt technikát a közútra viszik, ezért elkészült a Racing Puma. Az első pillanattól limitált szériás modellnek szánták, eredetileg 500 darabot gyártottak volna az angol piacra, további 500-at pedig Európa többi országának. Végül csak az Egyesült Királyságban lehetett kapni a kizárólag kék fényezésű Racing Pumát. Egyesek annyira drágának tartották, hogy inkább összkerékhajtású, turbómotoros Subaru Imprezát vettek helyette.

Stig Blomqvist a legenda szerint hónapokig finomhangolta az autó kezelhetőségét, hogy tökéletes legyen a futómű.

Kiszélesített karosszériájára a szélesebb nyomtáv miatt volt szükség, a sárvédők alatt pedig ott virítanak a MiM Speedline könnyűfém felnik. Szakértők szerint a Puma egyébként is kiemelkedően jó vezethetőségén tudtak rengeteget javítani, így a Racing Puma tényleg élvezetesen terelhető és tökéletes alap pályanapokra.

Akár 1,1 g-s lassulásra is képes a Ford Racing Puma az Alcon Racing által fejlesztett, négydugattyús fékekkel. Az első tengelyen 295 milliméteresek, a hátsón pedig 253 milliméteresek a féktárcsák. Mivel valóban versenyzésre felkészített fékekről van szó, ezért a Racing Puma esetében fokozottan ügyelni kell a megfelelő karbantartásra.

Sparco kagylóülésekkel és kék alcantarával behúzott háromküllős kormánnyal az utastere is sportos.

1,7 literes, 16 szelepes, négyhengeres szívó benzinmotorja 7000-es fordulaton adja le 155 lóerejét, maximális nyomatéka pedig 162 Nm. Ezzel az 1174 kilogrammos Racing Puma 7,8 másodperc alatt gyorsul 100-ra, a végsebessége pedig 200 km/óra feletti.

Miközben a Puma nem volt több egy divatos kiegészítőnél, addig a Racing Pumát tényleg azoknak szánták, akik nem félnek használni. Megerősítették az ötfokozatú kézi váltót és a Ford Racing fejlesztett hozzá önzáró differenciálművet, melyet csak 75-en rendeltek meg hozzá. Később azonban a legtöbb autóba utólag beszerelték, mert a legizmosabb Pumát sokan gyűjtői darabnak szánják, mások viszont örömmel használják.

Ez is érdekelhet: