Ikonikus volt az autókiállítások között a genfi szalon, amit megviselt a pandémia, évekig nem tudták megtartani, majd idén visszatért, de az egykor tekintélyes kiállításra csak egy pár autómárka jött el.
1905-ben rendezték meg először a genfi autószalont, ami az évtizedek során az egyik legjelentősebb autókiállítássá nőtte ki magát. Minden évben ez a szalon indította az autós évet, itt mutatták be a legfontosabb újdonságaikat az autógyártók, és a show kedvéért látványos tanulmányautókat is alkottak a stúdiók. Genfben mutatkozott be 1961-ben a Jaguar E-Type, és 1964-ben itt lépett be az autógyártók közé a Lamborghini a 350 GT-vel. 1969-ben itt láthatta először a közönség a Porsche mindent vivő versenygépét, a 917-est, 1971-ben pedig az LP500 prototípusával ejtette le az állakat a Lamborghini, három évvel később ebből lett a Countach.
Padlógázzal a premierre
A Jaguarnak már állt egy E-Type a standján, de úgy döntöttek, hogy szükség van még egyre, hogy Sir William Lyons bemutathassa a sajtó képviselőinek. A márka tesztpilótája, Norman Dewis ezért a 77 RW rendszámú példánnyal 1961. március 14-én este hétkor elindult Coventryből, és egész éjszaka padlógázzal vezetett, hogy odaérjen a szalonra. A premier előtt reggel a helyi Jaguar kereskedőnél mosták le az autót, amit Lyons végül leleplezett a lenyűgözött újságíróknak.
1982 óta a repülőtér melletti Palexpo vásárvárosban tartották a genfi autószalont, ami 2019-ben ragyogott utoljára eredeti pompájában.
Hasonlóan nagy dobásra, több tucat premierre készültek a következő évben is, de a koronavírusra senki sem számított, ezért 2020-ban az utolsó pillanatban kellett lemondani a kiállítást, akkor, amikor már épültek a standok. A pandémia miatt 2021-ben és 2022-ben sem tudták megtartani a szalont.
Nem először maradt el a genfi autószalon a kiállítás történelme során, hiszen például 1907-ben kivételesen Zürichben tartották meg, mert akkor éppen autóellenes hangulat uralkodott Genfben, mondván az automobil veszélyt jelent a gyalogosokra. 1922-ig nem is tért vissza, értelemszerűen a második világháború alatt is szünetelt, de
a negyvenes évek végétől minden egyes évben lehetett rá számítani, 2019-ben már a kilencvenedik alkalommal tartották meg.
Idén először sikerült újra megszervezni a genfi autószalont, de a kiállítás felhozatala elég szomorú lett.
Csak egy pár márka jött el, a Dacia és Renault mellett a feltörekvő BYD és MG, az Isuzu és a Pininfarina, valamint egy pár kisszériás manufaktúra, mint a Kimera és a Totem. Sajnos nekik sem sikerült megtölteni a mindig zsúfolt és nyüzsgő pavilonokat, és érthető módon a sajtónapok érdeklődése is jócskán elmaradt a korábbi évekétől, 10 ezer helyett kétezer újságíró vett részt. A publikus napokon már nagyobb volt a tömeg, két teltházas napot zártak, a szervezők meg is jegyezték: „mondja valaki, hogy az embereket már nem érdeklik az autók!”. A látogatórekordot azonban nem most döntötték meg: 168 ezren váltottak jegyet a szalonra, ami még az utolsó évek 600 ezres számához képest is szerény.
Persze valahol el kellett újra kezdeni, de nem úgy tűnik, hogy jövőre ennél sokkal nagyobb lenne az érdeklődés a genfi autószalon iránt.
A hasonlóan neves IAA-t sem tartják meg többet Frankfurtban, ahol az utolsó években egyre több volt a hiányzó márka, ezért inkább egy mobilitási kiállítás lett belőle Münchenben, és két éve a legutóbbi párizsi autószalonra is csak egy tucat gyártó ment el a nagyok közül. Nem lennénk meglepve, ha idén ősszel is ez lenne a helyzet.
Sajnáljuk, mert imádtuk a genfi szalon hangulatát, a rengeteg új modellt itt egyszerre, egy helyen tudtuk megnézni. Az összes közül ez az autókiállítás volt a kedvencünk, mert ugyan Genfben mindig is méregdrága volt telefonálni, egy vagyont kellett kifizetni a szállásért, és enni sem volt olcsó, de nem kellett lejárni a lábunkat, mint Frankfurtban vagy Párizsban, hogy bejárjuk az egészet, itt sokkal kisebb helyen tudott nagyot villantani minden autómárka. De úgy tűnik, hogy ez már a múlté.
Ez is érdekelhet: