A Jaguar sosem gyártott kompakt autót, pedig ha olyan lett volna, mint az R-D6, akkor akár sikeres is lehetett volna. V6-os turbódízel motorral szerelték a húsz éve bemutatott koncepciót, ami meghatározta a márka későbbi stílusát.

2002-ben már az is elég meglepetést okozott, hogy a Jaguar lefelé nyitott, és a fiatalabb vásárlóknak szánt középkategóriás szedánt mutatott be a 3-as BMW ellenfeleként. Az elsőkerék- és összkerékhajtású X-Type után egy évvel pedig még kisebb autót leplezett le, igaz, csak koncepcióként: 2003-ban a frankfurti autószalonra készült el az R-D6.

A kétezres évek elején a gyönyörű XK mellett három limuzin, a klasszikus XJ, a mintájára készült X-Type és a bevallottan retró S-Type alkotta a Jaguar kínálatát

A kilencvenes évek végén csatlakozott Ian Callum formatervező a Jaguarhoz, és

ennél jobb dolog aligha történhetett volna a szebb napokat is látott patinás márkával.

A formatervező rendesen felpezsdítette a Jaguar stílusát, és ehhez az egyik eszköze az R-D6 volt, egy kompakt méretű ferdehátú autó koncepciója.

A formáját nézve felfedezhetjük rajta az S-Type-hoz hasonló fényszórókat és a pajzs alakú hűtőmaszkot,

de az R-D6 egyben az utódját, a csak 2007-ben bemutatott XF-et is megidézi. 4,33 méteres hosszával kisebb volt a Jaguar akkori modelljeinél, de a szokatlanul nagy, 2,84 méter hosszú tengelytávja és a 21 colos kerekek is különlegessé tették.

A széles és lapos, rendkívül jó kiállású karosszéria két érdekessége volt az oldalra nyíló csomagtérajtó,

amivel a legendás E-Type hasonló megoldását idézték, és a zsanérok elmozgatásával hátsó fejteret növelték, valamint az egymással szemközt nyíló oldalajtók, aminek a technikáját az akkor a szintén a Fordhoz tartozó Mazda RX-8-asától vehették kölcsön.

A belső tér is merőben eltért attól, amit akkoriban a Jaguarról gondoltunk. Nem vajszínű bőr és lakkozott fabetét borította az utasteret, hanem menő fém és fekete bőr, amit vörös hangulatfényekkel emeltek ki. A kagylóra formázott ülések mindenesetre sejtetik, hogy itt nem a kényelem, hanem a sportosság volt a legfőbb szempont.

Az R-D6-ban a motorja a legérdekesebb. A kétezres évek elejének divatja szerint nem hibrid vagy elektromos hajtás, hanem – mint a neve is mutatja –

egy 2,7 literes biturbó V6-os dízelmotor került bele 233 lóerővel és 500 Nm nyomatékkal.

A hátsó kerekeket hajtja, hat másodperc alatt gyorsul vele százra, és 250 km/óra a végsebessége.

Sajnos a Jaguarnak nem az volt a célja az R-D6-tal, hogy egy kompakt autó bemutatását vezesse fel vele,

inkább a márkánál szentségtörésnek számító dízelmotor gondolatához szoktatták a vásárlókat. Pedig az R-D6 annyira jól sikerült, hogy el tudtunk volna képzelni egy ehhez hasonló avantgárd formájú Jaguart az utakon is.

Ha az R-D6 nem is vált valóra, egyes dizájnelemei ihlették a négy évvel később az S-Type utódjaként bemutatott XF formáját

Ez is érdekelhet:

Minden kezdet nehéz – a Jaguar X-Type-sztori

Nem volt könnyű dolga elfogadtatnia magát a Jaguar belépőmodelljének.

Az arisztokrácia és a bankrablók kedvence – a Jaguar Mark II-sztori

A hatvanas évek egyik legelegánsabb és legdinamikusabb autója volt.

75 év után véget ér a Jaguar benzines sportautóinak története

Limitált szériával búcsúzik az F-Type, amit még utoljára V8-as motorral szerelnek.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Tetszik ez a kis rönkház? Egy UAZ-ra építették

Csodás szupersportautó az Aston Martin Valhalla

Majdnem kész volt, de elkaszálták a BMW dögös sportautóját

További cikkeink a témában