Vagány, tágas és letisztult belül a MINI Countryman JCW All4, mint egy sokmillió követős aranyifjú londoni loftja. Sokkal jobban áll neki kékből karamellbe átmenő kárpitozás otthonossága, mint ez a pirossal szegett feketeség. Tagadhatatlanul sportos a hangulat a perforált bőrbe varrt vaskos kormánnyal és a hangsúlyos oldaltámaszú ülésekkel, az égetően piros csíkokkal a fejtámlákon. Minőségi anyagok és remek összeszerelés vesz körül, méghozzá nagyrészt újrahasznosított szövetből, igazán szép részletekkel.

Szövetből van a kormány harmadik küllője, az aranyló kilincsek is jól állnak neki, aranyos a kulcsfordításra emlékeztető indítógomb.

Mégis végtelenül csalódott lettem abban a pillanatban, ahogy megkaptam az új MINI Countryman JCW kulcsát, ami már nem egy duci token, hanem egy jellegtelen távirányító. Aztán megfogtam pontosan azt a karosszériába simuló kilincset, ami a fertelmes X2-esen is van, majd beülve azonnal szembe találtam magam egy halom olyan kapcsolóval, ami ismerős a többi BMW-ből. Ez azért ennyire feltűnő, mert korábban nem engedtek ekkora teret az olcsóbb megoldásoknak.

Korábban aranyos billenőkapcsolók sorakoztak a MINI Countryman középkonzolján, a bajuszkapcsolók kerekded formája és az ülésállító karok is tökéletesen harmonizáltak a barátságos gömbölyűséggel. Ehhez képest az U25-ös kódú új Countryman tele van tagadhatatlanul BMW-ből származó elemekkel, a funkciók könnyű elérését biztosító kapcsolók pedig szinte alig vannak, csak néhány bántóan műanyagos érzetű gomb jutott a kerek érintőképernyő alatti panelen a váltónak, az üzemmódválasztónak, a vészvillogónak és az ablakfűtésnek. A rendszeretőknek vagy obszesszív-kompulzív zavarral élőknek különösen nehéz lesz feldolgozni, hogy a hangerőállító gomb piktogramja nem marad egyenes a tekerés után.

Minden újhullámos MINI központi eleme a Samsungtól érkező, 24 centiméter átmérőjű OLED kijelző, melynek felső pixeleiben részében a menetadatok jelennek meg, a középső területen a szokványos fedélzeti rendszer vagy az Apple CarPlay, alul pedig a szellőzés beállításai. Szép a grafikája és üdítően egyszerű a módoknak megfelelően letisztultabb, sportosabb vagy épp retró hangulatú kijelző. A médialejátszóban egy vinyl hanglemezen még scratchelni is lehet, mint egy DJ. Viszont a mögötte futó rendszernek égető szüksége volna egy alapos átfésülésre (over-the-air frissül), mert gyakran hosszú percekig működésre képtelen, máskor pedig idegesítően lassú.

Bármennyire is örömteli a szövettel borított és a műanyag felületek aránya az utastérben, a forró nyári napokon nem bántam volna, ha nem az aranyló betétekkel díszített szűk hasadékokból tör ki a klíma hűsítő fuvallata, hanem tisztességes méretű szellőzőkből. A hideg levegő pedig a vékonyka résekből nagynyomású légfüggönyként hasít ki, de a MINI Countryman így egyszerűen képtelen rendesen lehűteni az első generációs BMW X3-as méretű utasteret.

Mindez csak a szürke hétköznapokon feltűnő, mert hosszú távon már a klíma is kezdi átvenni a hatalmat a hőség felett, az ideális beállításokért sem kell sokat taperolni a tisztességes lapostányér méretű kijelzőt és az ülések is komfortosak. Alapból 505 literes a csomagtartó, a 13 centiméteren mozgatható ülésekkel pedig további litereket lehet nyerni. A támlák döntése (40:20:40 arányban) után pedig akár 1530 liternyi holmival is meg lehet tölteni a Countryman JCW-t. Praktikusak a nagyobb palackokat is elnyelő ajtózsebek, aranyos a középkonzol szövet füles tároló dobozkája és remek a látható helyen lévő vezeték nélküli telefontöltő is.

Újító ötlet, hogy az üzemmódokkal együtt változó hangulatvilágítás nem egy szokványos csík, hanem a központi kijelző mögül vetít különböző színeket és mintákat a műszerfal tetejére két apró projektor. Annyira személyre szabható a MINI, hogy még a nappali menetfények rajzolata is állítható a menüből. A Countryman JCW beltere feketében is hangulatos, amiben tükörsima úton kényelmesen lehet utazni.

Hibátlan utakra azért van szükség, mert a kockás zászlók és John Newton Cooper neve nem véletlenül díszeleg a Countryman JCW-n, ez tényleg baromi kemény.

Nagyra nőtt a MINI Countryman és ezt tökéletesen érezni is rajta, megvan az a komolysága, ami egy erős szabadidő-autóhoz kell. Ahogy magamra csukom az ajtót, elfordítom a kulcsra emlékeztető indítógombot a műszerfal közepén, aztán felmordul a Countryman JCW, annak van egy meggyőző súlya. Ez nem a városban fickándozásra van, a 300 lóerős JCW-nek még a kormánya is olyan vastag lett, hogy alig érem át, a váltófülek pedig már kifejezetten útban vannak. Ez a karima még az M-es BMW-ket kedvelő kezemnek is messze túlzás.

Morogtak a motorok és durrogtak a kipufogók a MINI-nél mielőtt még megszorongatta volna a mókát a zaj- és károsanyag-kibocsátási szigor. Ebből mostanra az maradt, hogy kívülről csak egy illetlenül gyors szabadidő-autónak tűnik a Countryman JCW, ami hirtelen bukkan fel az egyenesben és merész tempóval tűnik el a következő kanyarban. A morgás és a durrogás csak színjáték, a hangszóróból töltik meg a kabint. Olyan hervasztó minőségben, hogy az első lehetőségnél kapcsoltam ki, mert ennél egy Hyundai Ioniq 5 N ezerszer jobban adja vissza a turbós hot hatch hangulatát, pedig abban nincsenek dugattyúk, csak villanymotorok.

Gokart módban a kormányzása elnehezül, de visszajelzésekből nem lesz rajta több, nagy gázra picit a hajtási befolyás is az első sorba tolakszik az érzetek között. A gázreakciója kiélesedik és igazán érezni, hogy 300 lóerő és 400 Nm nyomaték még az 1735 kilogrammos autót is vidáman lendíti meg. A hétfokozatú duplakuplungos automata váltó a műfajhoz illő gyorsasággal dobálja a fokozatokat, mintha profi osztó pörgetné az asztalra a kártyalapokat.

Ügyesen mozogja ki a hitvány utakat a háromhengeres MINI Countryman elöl MacPherson, hátul négylengőkaros felfüggesztése, de az egy dugattyúval gazdagabb JCW egy teljesen másik műfaj. A Countryman JCW kemény futóműve és merev karosszériája kegyetlenül megköveteli a tökéletes minőségű utat, máskülönben odacsap. Magyarországon nem könnyű olyan szerpentint találni, ahol MINI-k Arnold Schwarzeneggere igazán meg tudja mutatni, hogy mit tud, de bőven vannak nagy pillanatai, annyira eszeveszetten stabil autó. Összkerékhajtása akár a nyomaték száz százalékát is képes a hátsó tengelyre továbbítani, de nyomatékvektorozásra is képes, ezért a MINI Countryman JCW-nek mindig van annyi tapadása, hogy hihetetlen sebességgel zúzzon végig a kanyarokon.

Hitelesen játssza el az örömautózást, jól tűri a belvárosi csúcsidő forgalmát, de utazni sokkal jobb a Countryman JCW-vel.

Mivel ez az autó már akkorára nőtt, hogy erre nem véletlenül írják már csupa nagybetűvel MINI-nek a Minit, így a szteroidos JCW végképp kihízta a városi autózást is. A 4,5 méteres szabadidő-autó már nem fér be minden parkolóhelyre, a súlyos karosszériát pedig minden alkalommal elindítani és megállítani már nem könnyű, ezért 10-12 liter körüli átlagfogyasztással hamarabb apad az 54 literes üzemanyagtank.

Távolról sem vagyok audiofil, de a MINI Countryman JCW Harman Kardon hangrendszere elképesztően jó. Halkan is tiszta és élettel teli hangzása van, a régebben ismert zenékből is új részleteket mutat meg, és ettől remek helyettesítője a mechanikai zajoknak, valamint önmagában kellemesebbé teszi a hosszabb utakat. Autópályán 130-as tempó mellett az vezetőnek szinte csak az utazást kell élveznie, mert a sávtartó, a holttérfigyelő és az adaptív tempomat természetesen tereli a Countrymant. Ilyenkor még a JCW fogyasztása is 7 liter környékére esik, amivel könnyű átszelni a határokat.

Rengeteg klassz részlete van a MINI Countryman JCW-nek, de majdnem belefulladnak a fekete és a piros ördögi játékába.

Tökéletesen egyensúlyozik a sikk és a giccs között a MINI, és ettől tagadhatatlanul brit a dizájn a Union Jack mintázatban világító hátsó lámpák nélkül is. Komolyságot adnak a Countrymannek a határozott élek, a feketével kihúzott szögletes fényszórók és a szintén feketével rúzsozott nyolcszögletű maszk, a fekete oszlopok miatt szinte lebeg felette a nagy piros tetőpanel, közben ott van benne az a vidám gömbölydedség, amitől annyira szerethető a MINI.

Látványosan kiemeli a csilipiros kiegészítőket a Countryman JCW feketétől egyetlen lépés távolságot tartó antracit metál fényezése, de éppen ezért elrejti az igazán finom apróságokat és a szintén fekete MINI logókat. Mivel nem elég mindenmentes, ezért az új MINI-ken már nincsenek csillogó króm elemek, helyette a JCW-n van egy nagy csokornyi kockás zászlóra utaló motívum, ez a motorsportos minta vonul végig a hűtőmaszkon és visszaköszön a felniken is.

Határozott domborítások vannak a sárvédők felett és egy függőleges élt nyomtak az első ajtókba is, mely picit karcsúsítja a Countryman lemezeit. A körbefutó fekete csík és a bakancs formájú sziluett klasszikus szabadidő-autós elemek, a fagyiskanál formájú tükörházak aranyosak, a négy kipufogóvég pedig a John Cooper Works elengedhetetlen magabiztossága.

20,4 millió forint a legerősebb összkerekes Countryman alapára, opciós tételekkel tömve pedig alulról karcolja a 24 milliót. Ennyiért kevesebb benne a tűz, a lóerő, a show, cserébe több a praktikum, a tér, a digitális élmény az U25-ös MINI Countryman JCW-ben. Jobban szerettem a MINI játékosabb karakterét, de ha annyit nőttem volna és olyan erős volnék, mint a Countryman JCW, akkor biztosan én is legalább ennyivel komolyabb volnék.

Ez is érdekelhet: