A stílusa forradalmian újszerű, és a vadonatúj Peugeot 408 éppen ezért illik tökéletesen a francia márka négyes sorozatába, amely immár kilencven éve állít újabb mérföldköveket a középkategóriában.

A harmincas években a világ az aerodinamika lázában égett. A nagysebességű mozdonyok tervezői maradandót alkottak, a látásmódjuk forradalmasította az ipari formatervezés világát. Az autóiparban, majd idővel az építészetben és a használati tárgyak dizájnjában is megjelentek a sebességnek, a lendületnek, a légáramlatok dinamikájának testet kölcsönző formák.

A harmincas években a világ az aerodinamika lázában égett, a dizájnereket a lokomotívok ihlették meg, de nem csak a Chrysler kínált áramvonalas karosszériát

A Peugeot formatervezőit nem érte felkészületlenül az új kihívás, Európában elsőként készültek el a kor szellemének megfelelő aerodinamikus karosszéria terveivel. De még csak másfél év telt el azóta, hogy bemutatták az új csúcsmodellt, a 601-est, majd pár hónappal később annak valamivel kisebb változatát, a hat helyett négyhengeres motorokkal szerelt 401-est.

Rövidre vett belépő

A két modell a húszas évek klasszikus dizájnjának lágyabb vonalakkal megrajzolt változatát kapta, és az innovatív, nyitható keménytetős Eclipse kabrióváltozatnak köszönhetően maradt igazán emlékezetes. A Peugeot hivatalosan csak a 401-est kínálta nyitható tetővel, de a szerkezet két konstruktőrje, Georges Paulin és Marcel Pourtout a 601-es több példányát is átalakította.

A 401-es a harmincas évekre jellemző hagyományos formát kapott, de forradalminak nem nevezhető
A lehajtható keménytetős 401 Eclipse igazi különlegességnek számított

A 601-es a várakozások alatt teljesített a piacon, de a 401-es, a legendás modellsorozat első képviselője jól fogyott. A Peugeot vezetősége nehéz döntés előtt állt: dobják el a nemrég bemutatott új modelleket, és vele együtt a fejlesztés megtérülésének lehetőségét, vagy halasszák el az áramvonalas utódjuk bevezetését, kockáztatva, hogy a versenytársak megelőzik.

Aerodinamikus sikermodell

Az igazgatóság végül kompromisszumos megoldást választott, a 401-es és a 601-es műszaki alapját hasznosítva csökkentette a költségeket, és a két típus közös utódjaként mutatta be a 402-est. A lenyűgözően modern formaterv és az ötméteres hossz a nagyautók között is kívánatossá tette, a Peugeot ráadásul átmentette az új modellbe az Eclipse tetőszerkezetet.

A hűtőmaszk alá rejtett fényszórója tette különlegessé az áramvonalas karosszériájú Peugeot 402-est
A Peugeot 402-es vonzó volt és megfizethető, és ezzel valósággal letarolta a piacot.

Öt évvel később, a második világháború kitörése miatt azonban az egyik napról a másikra szűnt meg a gyártása. Az első békeévekben a Peugeot inkább a kisebb, olcsóbb modellekre koncentrált, de folyamatosan figyelte a piacot, hogy léphessen, amint fizetőképes kereslet lesz a nagyobb típusokra.

A Peugeot nem a kilencvenes években találta fel a kupé-kabriót, már a harmincas években gyártott ilyet

Mellettem az utódom

Húsz évvel a 402-es bemutatója után, 1955-ben jött el az ideje a visszatérésnek. A Peugeot 403-as a műszaki finomságai mellett a kor egyik legnagyobb formatervezője, „Pinin” Farina által megrajzolt, modern karosszériájával hódított. A Peugeot zseniálisan pozícionálta az autót, amely a kiskocsiktól és a nagyautóktól is hódított vevőket, megteremtve ezzel a modern középkategóriát.

A 403-as még azt követően is sikeres maradt, hogy a pályafutásának felénél, 1960-ban bemutatkozott a Peugeot 404-es, egy minden szempontból vonzóbb, frissebb modell. A francia márka stratégiája az volt, hogy a kiforrott 403-ast a költségtudatos vevőknek szánta, a 404-est pedig a gyönyörű formája akkor is eladta volna, ha a Peugeot egy frankot sem költött volna a reklámozására.

Az év autója

A Peugeot modellkínálata ezt követően tovább bonyolódott, a 305-ös és az 505-ös tartották a frontot a középkategóriában addig, amíg meg nem érkezett a közös utódjuk. A szögletesebb formájú 405-öst az európai év autójának választották 1988-ban, és valóban a korszak egyik legnépszerűbb modellje volt annak ellenére, hogy a karosszériakínálatát jelentősen egyszerűsítették.

Az elődjeitől eltérően csak szedán és kombi karosszériával kínálták a 405-öst,

az utóbbinál ráadásul a korábban alkalmazott trükköt, a nyújtott tengelytávot is elvetették. A kupéból csak a prototípus készült el, a 405-ös kétajtós változata azonban a Dakar-ralin és a Pikes Peak hegyi felfutóján öregbítette a márka hírnevét, igaz, nem sok köze volt a szériagyártású modellekhez.

Formabontó visszatérés

A kupékarosszéria csak később tért vissza a középkategóriába, 1996-ban jelent meg az akkor már egy éve forgalmazott 406-os kétajtós változata. A Pininfarina a történelme egyik legszebb formatervét készítette el, és amilyen időtlen és harmonikus volt a 406 Coupé dizájnja, olyan megosztó és egyedi lett az utódja, a 407 Coupé, amely a szedán és kombi után két évvel, 2006-ban jelent meg.

A 407-es pályafutásának végével egy időre a Peugeot négyes sorozata is félbeszakadt,

az új 508-as ugyanis a 407-es és 607-es közös utódjaként mutatkozott be, kielégítve a nagyautót kereső vevők igényeit is. Európában egy évtized után tér vissza a négyes széria a Peugeot kínálatába – a szedánok kényelmét a kupék eleganciájával és a crossoverek sokoldalúságával társító 408-assal.

Az új 408-as folytathatja a Peugeot négyszázas sorozatának sikertörténetét

(Fotók: Peugeot, Getty Images)

Ez is érdekelhet:

Formás crossover lett az új Peugeot 408

Ha nem jönnek be a kupéformájú SUV-k, az új Peugeot 408 akkor is érdekelhet.

A hármasok sikertörténete, avagy így számolt el 308-ig a Peugeot

Kilencven éve írja az ideális családi autó receptjét a Peugeot.

A Peugeot-modellek középső nullájának legendája

Nem a kurbli miatt került oda, de ha már ott volt…

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Ráhúzta egy taxis a kormányt egy bringásra az Alagút bejáratánál, aztán a kijáratnál kiszállt és elé állt

Ezt a Ferrarit igazán megcsúfították, hogy extrém körülmények között is lehessen versenyezni vele

Gyorsabb lett, mégis kevesebbet fogyaszt – kipróbáltuk a megújult Lexus UX-et

További cikkeink a témában