Jó vezetni, megnézik, páratlan szabadságérzetet ad és sokkal praktikusabb a hétköznapokban, mint elsőre gondolnánk.
Nem láttam sok értelmét úgy kezelni ezt a kocsit, mint egy átlagos tesztautót. Ebben a MINI-ben nem az a lényeg, hogy hány lóerős (192), hány másodperc alatt nyílik ki a motoros vászontető (18), vagy hogy mennyire korszerű a vezetéstámogató elektronikája (adaptív tempomat van, sávtartás nincs). Sőt: még az is másodlagos, hogy mennyibe kerül (a legolcsóbb MINI Cabrio 7,5 millió, de a Sidewalk optikai csomagos, Cooper S szintű tesztautó listaára valahol a 13 milla közelében van). És nem hinném, hogy van olyan olvasó, akinek szaktanáccsal segíthetnénk abban, hogy MINI Cabriót vegyen a 8-10-15 milliójából, vagy inkább Opel Astrát, Volkswagen Passatot, esetleg 5-ös BMW-t. Szóval inkább kerestem egy olyan embert, aki nálam sokkal-sokkal jobban el tudja mondani, miért érdemes MINI-snek lenni. Valakit, aki már fél évszázada MINI-s:
Az új MINI már nem is új, de még húsz évvel újrafeltalálása után, harmadik generációjának faceliftes változatát taposva is zseniálisan ötvözi a legendát a frissességgel. Tök mindegy, hogy dízel, elektromos, 231 lóerős, vagy akár kabrió, mint ez a mostani tesztautónk, a hatása a vele kapcsolatba kerülő emberekre ugyanaz. A többi közlekedő észreveszi, rámosolyog, örül neki, az a szerencsés, aki vezeti pedig minden egyes nap, amikor autóba ül, olyan élményt kap, amit semmilyen másik kocsi nem tud megadni.
A tesztautóban sem a mintás tetős, spéci kormányos Sidewalk felszereltség, az EURO-6 idején is élénk, rugalmas, a duplakuplungos váltóval kiválóan együttműködő kétliteres turbómotor vagy a csodásan tiszta és erős hangzású Harman-Kardon csúcshifi volt a lényeg. Hanem csak az, hogy ez még mindig egy valódi MINI, utánozhatatlan életérzéssel, a minden percben, minden kanyarban, minden kilométeren velünk lévő legendával.
Elcsépelt szó ez a "legenda", de a MINI, pláne a kabrió esetében mégis megkerülhetetlen. Legalább tucatszor megkaptam a teszt napjaiban, egészen fiatal lelkesedőktől is, hogy "nahát, egy Mini Morris", pedig az autót 1969 óta, gyártásának tizedik évétől nem árulták Morris márkanév alatt. Nem sok ipari termék képes ilyen mély nyomokat hagyni az emberiség nagy, közös tudatában!