Már az első generációs Renault Clióból is készültek sportos változatok, később pedig megjelent a Clio RS, mely korszaktól függetlenül az egyik legjobb apró hot hatch. A hathengeres Clio azonban különleges teremtmény, aminek nagyjából csak annyi köze van a Renault kisautójához, hogy hasonlít rá.

Pontosan így néz ki egy Renault Clio, amikor kilencvenötös benzin helyett inkább túladagolják a szteroidokat.

Márkakupát is indítottak a Clio V6-osoknak, de nem maradt kizárólag a versenypályákon a középmotoros kisautó, hanem utcai változat is készült belőle. A háromajtós Renault Clio karosszériáját alaposan át kellett alakítani, hogy a szokványos orrmotoros elrendezés helyett egy kétüléses sportautó legyen belőle. Esélye sincs letagadni a Clio V6-nak, hogy félni kell tőle.

Hatalmas légbeömlői vannak és masszívan kiszélesítették a sárvédőket, az ajtók mögött pedig két résen át szippantja a levegőt a hátsó ülések helyére pakolt 3,0 literes, 60 fokos hengerszögű V6-os. 230 lóerő és 300 Nm nyomaték könnyedén viszi a 3,8 méteres és kevesebb mint 1,4 tonnás Cliót.

Összesen több mint 1500 darab készült a Renault Clio V6 frissítés előtti változatából, ezeket az autókat a Tom Walkinshaw Racing készítette a svédországi Uddevallában. A frissített és a visszajelzések alapján sokkal kezesebbre hangolt modelleket pedig már a Renault Sport gyártotta Franciaországban.

Ezt az ezüst fényezésű autót eredetileg Olaszországba szállították, majd hamar Monacóba került, de sokat nem használták. A 6663 kilométert futott Clio V6 karosszériája és az utastére is olyan, mintha új volna. Ez nem igazán meglepő, hiszen a nagymotoros kis Renault már új korában is ritkaságnak számított, mostanra pedig a Renault 5 Turbóhoz hasonlóan kultusza van.

Ez is érdekelhet: