Érthetőek a márka reményei a középkategória meghódítására.
Álló helyzetben már láttuk a Rapidot leváltó, ám annak nem közvetlen utódjaként piacra küldött Scalát itthon, és egy elég pozitív hangvételű kis írásban be is számoltunk róla.
Az importőr hivatalos bemutatóján – a frissített Superb, a Kodiaq RS és a Kamiq mellett – is a Scala volt a főszereplő, hosszasan sorolták az újdonságokat és szériában vagy felárért elérhető felszereléseket, újdonságnak az az információ számított, hogy később lesz ötmillió forint alatti belépőmodell is. De ennél is érdekesebb volt, hogy vezetni lehetett az új kompaktot.
A fehér, hagyományos csomagtérajtajú – a jobban felszerelt modelleknél a sötétített hátsó szélvédő jobban, a hátsó lámpák alsó széléig lelóg, ennél viszont nem –, manuális légkondis 1.0 TSI-re rögtön rávágnánk, hogy ilyen lesz a tipikus Scala-flottaautó itthon, bár a részletes felszereltségi listából kiderült, hogy azért ebben is volt néhány százezer forintnyi extra. A meglepetést azonban a háromhengeres, 115 lóerős turbós benzines okozta.
Az ugyanis kifejezetten kellemesen mozgatta a vezetővel úgy 1,25 tonnás kocsit, nem kellett sem a vezetőnek, sem a motornak erőlködnie, hogy az átlagosnál dinamikusabban lehessen haladni, közben ráadásul – a kihúzatást leszámítva – csendben tette a dolgát. Ez nem az az alapmotor, amely éppen elegendő – az talán majd a később érkező, 95 lóerős lesz –, hanem az, amelynél nem fog naponta eszébe jutnia a majdani tulajdonosnak, hogy azért kicsit erősebb, vagy legalább egy dízel kellett volna.
Ez az autó így nagyon rendben van – várjuk a tesztautót!
Ez is érdekelhet: