Amerikai dollárban is milliárdos biznisz a platós teherautó az óceán másik oldalán, ezért már évekkel ezelőtt biztos volt, hogy ebből a kirobbanó népszerűségű Tesla sem maradhat ki, nehogy véletlenül az őrült és zseni Elon Musknak ezeken a hízott filléreken múljon a Mars meghódítása. A Cybertruckhoz a Szárnyas fejvadász (Blade Runner) adta az inspirációt, valamint Musk fiának, Saxonnak kérdése, miszerint miért egyforma minden pick up.

Ennél megbotránkoztatóbban és tagadhatatlanul valamilyen semmi nem volt korábban, ezért a Cybertruckot az első pillanattól imádják gyűlölni.

Nagyjából száz éven keresztül szinte minden platós teherautó ugyanúgy nézett ki, tehát a létravázra került egy doboz, amiben az utasok és a motor van, a másik nyitott dobozba pedig lehet pakolni. Néhány kivételtől eltekintve ma is pontosan ilyenek a pick up-ok, amit jól mutat az is, hogy a Ford F-150 Lightning és az elektromos Ram is így épül fel. Ezzel szemben a Cybertruck-nak félig a személyautókhoz hasonló önhordó karosszériája, félig a sportautóknál használt monocoque váza van.

Mindez azért lehetséges, mert a Texas államban lévő Gigafactory-ban irgalmatlan méretű présgépek egyben állítják elő a Tesla Cybertruck vázának elemeit. Erre az ősállatok csontvázára hasonlító szerkezetre (exoskeleton) csavarozzák fel a hajtás elemeit és a DeLorean-ről már ismerős rozsdamentes acél burkolati elemeket. Illetve nem pont olyan, mert a Tesla egy saját ötvözetet fejlesztett az autóhoz, ezt a néhol akár 3 milliméter vastag lemezt HFS-nek (Hard Fucking Steel, tehát b*szott erős acél) hívják és a SpaceX is használja.

Érdekes társadalmi lenyomat a Cybertruck abból a szempontból, hogy a lazán kezelt fegyvertartás kontinensén hívószó lehet a golyóálló karosszéria és a téglával betörhetetlen üvegek. Ettől függetlenül is egy gördülő trezor, melyet számos törésteszt bizonyít, felborítani pedig szinte lehetetlen. Amennyiben oldalba vágja egy átlagos kompakt, simán lehet, hogy csak két ajtót kell rajta cserélni, annyira merev és strapabíró. Amennyire védi a benne ülőket, annyira veszélyes a környezetére a Cybertruck, ezért nagy valószínűséggel be sem vezetik az európai piacon. Európában ugyanis eltérőek a gyalogosvédelmi előírások, ezért puhább orrú és gömbölyűbb autókat kell tervezni. Ezeknek a szempontoknak pedig ránézésre sem felel meg a Cybertruck, ami úgy szeletelné fel a gyalogosokat, mint szendvicsbe a téliszalámit.

Franz von Holzhausen megint dobálhatna fém golyót az ablakoknak, de ezúttal nem pókhálósodnának be.

Ez az apró baki tökéletesen összefoglalja azt, hogy miként működik Elon Musk őrültsége. Őszinte és mókás, egyúttal befektetőként riasztó lebőgés a törött ablakokkal álló autó a színpadon, de a megkésett piaci bevezetés és a vastagabb ceruzával írt árcédula ellenére is vannak, akik bolondulnak a Cybertruckért. 2019-ben másfél nap alatt 146 ezren fizették be a 100 dolláros előleget. Kezdetben a kettő és három villanymotorral szerelt változatok jelennek meg, később pedig a hátsókerekes alapmodell.

Mindenen túlnőtt a Cybertruck prototípusa, amihez képest a szériagyártású változat minden irányban kisebb lett annak érdekében, hogy elférjen a világban és a Tesla szabványos gyártósorán. A végleges autó legnehezebb változata 3,1 tonnás, közel 5,7 méter hosszú és tükrök nélkül is 2 méter széles, a magassága pedig alulról karcolja az 1,8 métert. Platója 1800 milliméter hosszú és 1200 milliméter széles, rolós fedele pedig annyira masszív, hogy akár két ember is ráállhat. Feltűnő változás a koncepcióhoz képest, hogy a Cybertruck viccesen hosszú, egykaros ablaktörlő lapátja. Orrán keresztbe húzódó lámpája csak a nappali menetfény, a LED-es főfényszórók a lökhárító feletti résből világítanak.

Elsőként kerül a Cybertruckba steer-by-wire rendszer, tehát a kormánykerék és a kerekek között semmilyen mechanikai kapcsolat nincsen. A 10 fokot fordító összkerék-kormányzás és a hagyományos kormánymű is több szenzor jele alapján dönti el, hogy az adott kormányszöghöz mekkora elfordulás társuljon. Elektromos rendszere már 48 voltos, ami szintén nagy újítás. A pick upok között megszokott jelenség, hogy a raktérben elhelyezett aljzatokon keresztül több fogyasztót is képes ellátni az autó, de akár egy másik elektromos autót is fel tud tölteni. 123 kWh-s lítiumion akkumulátora (720 kg) frissen fejlesztett, góliát elemekhez hasonló cellákból áll és akár 350 kW-tal is tölthető egy erre alkalmas Superchargeren. Amennyiben kevés a kétmotoros Cybertruck 550 kilométeres hatótávja, úgy rá lehet pakolni egy 50 kWh-s akkubankot, mint egy iPhone-ra. Ez a plató harmadát foglalja el és nagyjából 200 kilométerrel messzebb juthat vele az autó.

Három másodperc alatt gyorsul 100 km/órás sebességre a Tesla Cybertruck, ami a Porsche Taycan Turbo S szintje.

Bejárta az egész világot az a videó, amiben egy Porsche 911-est húzó Tesla Cybertruck legyorsul egy 911-est, de ez az összehasonlítás valójában egy 911 Turbo S-szel villantott volna nagyot, de azzal már nem merték bevállalni. 2,6 másodperc alatt gyorsul 60 mérföld/órás sebességre a három motorral szerelt Cyberbeast változat, de ezt ne vegyük referenciának, hiszen más a mérési módszer is, mint az mifelénk szokás. Annyi azonban biztos, hogy még így is 3 másodperc alatt megfutja a 100-at, amire a hajtás jó hőmenedzsmentje miatt már egynél többször is képes.

Összkerékhajtású változataiban az első tengelyen egy állandó mágneses szinkronmotor van, a hátsó tengelyt pedig egy vagy két aszinkron villanymotor hajtja. A kétmotoros Cybertruck rendszerteljesítménye 610 lóerő, a csúcsmodellé pedig közel 860 lóerő és van még 13 960 Nm nyomaték. Ezzel a Hummer EV-nek és a Rivian R1T-nek is odacsap a Tesla.

Elon Musk még azt is belengette, hogy a Cybertruck akár egy szög is lehet a Tesla koporsójában, de azt majd az évek eldöntik, hogy ez tűpontos jóslat vagy egy rosszul öregedő bejegyzés lesz a Twitteren... bocs, X-en.

Ez is érdekelhet: