A szerződés önmagában nem elég, van viszont egy okirat, amivel számos kisebb-nagyobb vitát meg lehet előzni - nem beszélve a pereskedésről.
Lakást kiadni nyilván megéri, de azt senki sem mondta, hogy nincsenek vele gondok. Az egyik legfőbb probléma abból származik, hogy a bérlőt megilleti az úgynevezett birtokvédelem, vagyis csak a bérleti szerződés megszüntetésével lehet kimozdítani az ingatlanból.
Ha a bérlő nem akar kiköltözni, akkor közjegyzői okirat hiányában ezt általában csak hosszú pereskedés árán lehet elérni.
Éppen ezért az elmúlt években a bérbeadók közül egyre többen szabták a beköltözés feltételéül, hogy a bérlő közjegyzői okiratban, végrehajtás terhe mellett vállalja, hogy ha a szerződés megszűnik, kiköltözik az ingatlanból. Mivel a bérleti szerződés megkötésétől kezdve a bérlő van birtokon belül, mindig a bérbeadó viseli a nagyobb kockázatot.
Magyarországon a népesség majdnem 9 százaléka, nagyjából 850 ezer ember él bérelt lakásban, ami a 30 százalékos uniós átlagnál jóval alacsonyabb. Viszont a lakásárak megállíthatatlan diadalmenete miatt várhatóan itthon is egyre többen választják majd a bérlést, és ezzel párhuzamosan nőnek a bérleti díjak is.
Magyarországon több mint 8 évnyi átlagbér kellett egy új, 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához 2020-ban
Ausztriában a legdrágább a négyzetméterenkénti átlagár, a leghosszabb időszakot viszont 15,2 évet a szerbeknek kellett dolgozniuk egy új lakáshoz.
A közjegyző előtt tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat segítségével nemcsak a nem fizető bérlővel szemben lehet végrehajtást indítani, de aa kiköltözni nem akaróval szemben is – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. Tóth Ádám, a szervezet elnöke szerint egyre többen tudják, hogy
az okiratba bele lehet foglalni a bérleti díj, de akár a rezsi, a közüzemi költségek és a lakáshasználati díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségvállalást is, amelyek így szintén pereskedés nélkül, közvetlenül végrehajthatók.
A kamara adatai szerint tavaly 26 százalékkal több egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tettek közjegyzőknél, mint 2020-ban, és a világjárvány előtti időszakhoz, 2019-hez képest is 20 százalékkal nőtt az ilyen nyilatkozatok száma.
Míg a jogszabályok egyes időszakokban nem engedik a lakás kiürítését, addig az elmaradt bérleti díjra, rezsire és lakáshasználati díjra mindig kérhető végrehajtás, ha a bérlő közjegyző előtt vállalta ezek megfizetését. Vagyis, ha a bérlőnek van jövedelme vagy egyéb vagyona, abból érvényesíteni lehet a tartozás megfizetését, függetlenül attól, hogy nem lehet kiköltöztetni az ingatlanból. Ez azért egy bérlőnek elég zordan hangozhat, ezért fontos megjegyezni, hogy
a tapasztalatok szerint az elmaradt díjak és költségek behajtásáig vagy a bérlő kiköltözésének kikényszerítéséig ritkán jutnak el a felek, mert a közjegyzői okirat megléte önmagában növeli a fizetési és teljesítési hajlandóságot.
Ezt jól mutatja, hogy tavaly az összes közjegyzői okirat – beleértve a nem csak bérleti jogviszonnyal kapcsolatosakat is – mindössze öt százalékánál indult végrehajtási eljárás, ami a 2019-es arány fele.
Ráadásul a közjegyzői okirat megléte nemcsak a bérbeadót, hanem a bérlőt is védi, hiszen például nem követelhetnek tőle magasabb bérleti díjat a szerződésben foglaltnál. Az okirat elkészítésekor a közjegyző részrehajlás nélkül, pártatlanul jár el, egyik felet sem képviseli.
(Forrás: MTI, fotók: NYOLCAS.COM, illusztráció)
Ez is érdekes lehet:
Ezt a nyolc tévhitet sose hidd el a lakáskiadásról
A lakáskiadást számos régi tévhit övezi és sokan épp ezek miatt kerülnek nagyon kellemetlen – vagy rosszabb esetben akár katasztrofális – helyzetekbe. Most ezek közül gyűjtöttük össze a nyolc legveszélyesebbet és leggyakoribbat, hogy ha ebbe a fába vágnád a fejszéd, akkor ne az ujjadat nyesd le véletlenül.
