Az előrejelzések szerint 2022-ig tarthat a súlyos helyzet.
Súlyos aszály sújtja Dél-Amerika második leghosszabb folyóját, a Paranát, amely a súlyos aszály miatt vészesen leapadt – annyira, hogy ilyen alacsony vízállást utoljára 77 éve tapasztaltak a folyón.
A 4880 kilométer hosszú folyó Brazília délkeleti részéből eredve dél felé tartva szeli át Paraguayt és Argentínát. A paraguayi és uruguayi folyókkal egyesülve alkotja a Rio de la Plata vízgyűjtő medencét.
South America's Parana river is drying up, baffling experts. #AFP
? @jmabromatahttps://t.co/uISuXUdFmN pic.twitter.com/6BpET8LELX— AFP Photo (@AFPphoto) September 1, 2021
A helyzet azért különösen necces, mert a Paraná kulcsfontosságú a kereskedelmi hajózás, szállítás, valamint a halászat szempontjából, és 40 millió ember ivóvizét nyerik belőle.
Az alacsony vízszint az energiatermelésben is problémákat okoz, mivel a Paraguay és Argentína határán a folyón épült vízerőmű csak 50%-os teljesítménnyel működik – az előrejelzések szerint 2022-ig tarthat az aszály.
Brazília déli részén – ahonnan a folyó ered – a lehullott csapadék mennyisége három éve nem éri el az átlagot. A folyó átlagosan másodpercenként 17 ezer köbméteres vízhozama a tartós aszály miatt 6200 köbméterre csökkent.
Eközben...
(Forrás: BBC News, MTI, fotó: Getty Images)