Sokkoló mértékű az élelmiszer-pazarlásunk.
Ma, azaz szeptember 29-én van az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napja, ami jó alkalom arra, hogy megnézzük, hogyan állnak a magyar háztartások ezen a téren.
A világ 2022-ben 1,05 milliárd tonna élelmiszert pazarolt el, ami 132 kilogrammot jelent fejenként, ez közel az ötöde annak a mennyiségnek, ami a fogyasztókhoz eljutott.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jelentése szerint a pazarlás 60%-a a háztartásokban történt (79 kg/fő/év), 28%-a a vendéglátásban és közétkeztetésben, 12%-a pedig a kereskedelemben.
Ez azt jelenti, hogy világszerte a háztartások naponta több mint egymilliárd adag ételt dobnak ki, miközben 783 millió ember éhezik, és az emberiség harmada élelmiszer-ellátási bizonytalansággal küzd.
Az élelmiszerpazarlás hatalmas környezeti terhet is jelent: a kidobott ételek a világ éves üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 8-10%-át adják, ami közel ötszöröse a teljes légiközlekedési szektornak. Emellett az élelmiszerpazarlás az ökoszisztémákra is súlyos nyomást gyakorol, hiszen a világ mezőgazdasági területeinek közel harmadát feleslegesen használjuk. A gazdasági veszteség évente körülbelül 1000 milliárd dollárra tehető az UNEP jelentése alapján.
A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy bár a számok riasztóak, több ország is bizonyította, hogy átfogó intézkedésekkel jelentős eredmény érhető el. Az Egyesült Királyság 18, Japán pedig 31%-kal csökkentette az élelmiszerpazarlását, ami azt mutatja, hogy a kormányok, önkormányzatok és vállalkozások közös erőfeszítései kézzelfogható változást hozhatnak.
Magyarországon is mérséklődött az élelmiszerpazarlás
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjának negyedik, több mint 500 háztartást vizsgáló felmérése szerint
2022-re 59,9 kg/fő/év-re csökkent az élelmiszerhulladék mennyisége. Ez 27%-os javulást jelent 2016 óta, amikor még 68 kilogramm volt az egy főre jutó éves átlag.
Ennek nagyobb része az úgynevezett nem elkerülhető hulladék, azaz például a tojáshéj, kávézacc, a csontok, az almacsutka, a krumpli- vagy banánhéj, stb., ezzel szembe elkerülhető hulladéknak azok az élelmiszerek számítanak, amiket csak azért dobunk ki, mert a nem megfelelő tárolás miatt megromlottak, vagy egyszerűen csak feleslegesen vásároltuk meg.
A pazarlás mértékének csökkenése alapvetően annak köszönhető, hogy a száguldó élelmiszerárak miatt a háztartások a korábbiaknál tudatosabban vásárolnak és terveznek. Míg 2016-ban fejenként még 33,1 kilogramm volt az elkerülhető élelmiszerhulladék, addig 2022-re ez 24 kilogrammra csökkent.
Továbbra is a már elkészített ételek vezetik a legnagyobb mértékben elpazarolt élelmiszerek toplistáját (10,06 kg/fő/év), ezt követik a friss zöldségek és gyümölcsök (4,53 kg/fő/év), a pékáruk (2,72 kg/fő/év), majd a tejtermékek (2,10 kg/fő/év). A pékáruk esetében 6 év alatt közel 60%-kal sikerült mérsékelni a pazarlást, a kész ételeknél pedig közel 25%-os csökkenés figyelhető meg.
A jelenlegi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 40 ezer forint értékű élelmiszert pazarol el, ami a teljes lakosság szintjén több mint 380 milliárd forint veszteséget jelent. A teljes élelmiszerpazarlás mennyisége Magyarországon meghaladja a 230 ezer tonnát évente, amelyből 430 ezer ember jóllakhatna egy éven át, napi három bőséges étkezéssel számolva.
A helyezett még így is jobb: a 2016-os értékhez képest ugyanis 15 ezer forinttal csökkent az egy főre jutó élelmiszerpazarlás értéke, vagyis összességében a Nébih számításai szerint a magyar fogyasztók összesen több mint 140 milliárd forint értékű étel kidobását kerülték el a tudatosabb vásárlással, tervezéssel, ételkészítéssel és tárolással.
Ha a jelenlegi csökkenési ütem folytatódik, Magyarország 2030-ra elérheti az ENSZ fenntartható fejlődési célját, ami szerint felére kell mérsékelni a fogyasztói élelmiszerpazarlást. Bizakodásra ad okot, hogy a felmérésben résztvevő háztartások több mint 80%-a úgy véli, még ha nem is túl jelentős mértékben, de képes lenne csökkenteni a kidobott élelmiszer mennyiségét.
(Forrás: LG, fotó: AI-generált)
Ez is érdekelhet:
Felborult a Föld egyensúlya: kilenc létfontosságú folyamat közül hét már nem biztonságos
Az emberiség egyre távolabb sodródik a biztonságos működés határától.
Lassan, de véglegesen tűnik el a földgáz Európa energiarendszeréből
Nem is kellett hozzá az orosz–ukrán háború, Európa energiarendszeréből már több mint egy évtizede kiszorulóban van a földgáz.
Jégkorszaki fosszíliák segíthetnek megérteni a globális felmelegedés hatásait
Megjósolhatók a klímaváltozás következményei a törékeny sarkvidéki ökoszisztémákra nézve.
