Az orosz börtönök hírhedten brutálisak, de közülük is kiemelkedően durva a Fekete Delfin becenévre hallgató intézmény. Összegyűjtöttünk pár dolgot, mennyire kemény hely is a kazah határon, a szibériai semmi közepén fekvő börtön, melyből egyetlen egy módon távozhatnak a foglyok: koporsóban.
A (hivatalos nevén) Hatos Számú Szövetségi Fegyház Orenburg régióban fekszik, Sol-Iletskben. Az 1745-ben alapított fegyház az egyik legrégibb orosz börtön. Becenevét a börtön bejárata előtt lévő, fekete delfint mintázó szoborról kapta, melyet maguk a foglyok készítettek. A börtönben kizárólag életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt rabok vannak.
A Fekete Delfinnek hétszáz lakója van: egytől egyig Oroszország leghírhedtebb bűnözői. Sorozatgyilkosok, nemi erőszakot elkövetők, kannibálok, terroristák, gyerekmolesztálók, mániákus őrültek.
Minden fogvatartott bűnöző átlagosan öt embert ölt meg: a börtönben lévő hétszáz fogoly gyilkosságai összeadva kb. 3500 emberéletet tesznek ki.
A Fekete Delfinbe hátrabilincselt kézzel, letolt arccal és bekötött szemmel viszik be az elítélteket.
A börtönön belül is letolt arccal kísérik egyik helyiségből a másikba a foglyokat, hogy azoknak még ötletük se legyen a börtön elrendezését illetően, így meggátolva bármilyen szökési tervet.
A 'stresszpóznak' nevezett testhelyzetben a rabok keze magasabban van mint a csípője és legalább három őr vezeti őket – így maximális kontroll alatt tartják a foglyot, hogy az ne próbálhassa megtámadni az őröket vagy feltérképezni a börtönt. A foglyok gyakorlatilag nem is tudják, hogy néz ki, ahol vannak.
Ő Vladimir Nikolajev, az egyik életfogytiglanra ítélt fogoly. Kannibál.
Egy részeg verekedés alatt megölt egy férfit, a testét otthon feldarabolta és megkóstolta a combját.
Úgy gondolta, jó vicc lesz, ha ad az egyik ismerősének is belőle: azt mondta nekik, kenguruhús. A mit sem sejtő család pedig elkészítette és megette a húst. Vladimir még mindig viccesnek találja a dolgot.
A rabok 24 órás megfigyelés alatt vannak: folyamatosan kamerákon keresztül tartják szemmel őket, valamint negyedóránként egy őr is benéz a cellákba.
A lakók ugyanakkor kelnek és ugyanakkor fekszenek le aludni. A nem alvással telt tizenhat órában a foglyoknak tilos az ágyra ülniük vagy feküdniük: olvashatnak vagy olykor a rádió is engedélyezett, mely az egyetlen kapcsolatuk a külvilággal.
Egy nap egyszer másfél órára egy nagyobb helyiségbe vezetik őket, ahol mozoghatnak – de itt sem láthatják az eget.
Ebben a másfél órában az őrök végigkutatják a cellákat bármilyen nem megengedett tárgy után. A Fekete Delfin 700 foglyát 900 őr őrzi.
A cellákat három acélajtó zárja: a Fekete Delfinben a foglyok gyakorlatilag egy cellán belüli cellában laknak.
A börtönben nincs közös ebédhelyiség, a rabok mind a cellájukban fogyasztják el az ételt: levest és egy kevés kenyeret, naponta négyszer.
A Fekete Delfinből még soha senki nem szökött meg.
Nem is csodáljuk.
(Képek és forrás: National Geographic, Wikipédia)
