„Ha árvíz van valahol a világban, nálunk hamarosan megjelenik egy küldöttség.”

Gátak és különböző védelmi rendszerek nélkül Hollandia nagy része víz alatt állna, Rotterdam helyzete pedig különösen érdekes: ez talán a tenger és a viharok szeszélyeinek legjobban kitett nagyváros, ahol hosszú évszázadok óta harcolnak a szárazföldi területekért.

Több tragédia is érte a várost a történelme során, de ezekre mindig jól reagált, így mára Rotterdam a világ egyik legbiztonságosabb kikötővárosa lett. A híres viharvízvédelmi gát, a Maeslantkering mellett egy sor védelmi rendszer óvja a lakókat, de úszó irodákkal és sok más innovációval is előrukkoltak a mérnökök.

De a gátaknak a védelmen túl van egy sokkal kevésbé ismert funkciójuk is: ezek alapozták meg Hollandia „vízdiplomáciáját”.

A holland mérnökök az évszázadok során egyedülálló tudást és tapasztalatot halmoztak fel a tenger és az árvizek elleni védekezésben, ezt pedig ma már kapcsolatépítésre is használják, sőt üzletet is jelent, azaz súlyos megrendeléseket holland mérnöki cégeknek.

Nemrég a dubaji COP28 klímacsúcson Ahmed Aboutaleb, Rotterdam polgármestere más városok képviselőivel találkozott.

„A városunk 85 százaléka legalább hét méterrel a tengerszint alatt van – magyarázta a polgármester. – Alkalmazkodnunk és fejlesztenünk kell a túléléshez, ezért nagyra értékeljük a nemzetközi tudáscserét.”

Miután a világ számos városában fenyeget a klímaváltozással járó emelkedő tengerszint, a rotterdamiak tudása alaposan felértékelődött. Rotterdam tagja a C40 hálózatnak, ahol közel száz város vezetői osztják meg a tapasztalataikat ezekben a kérdésekben. Tavaly novemberben 16 város (Rotterdam mellett többek között New York és Buenos Aires) elindított egy programot, ami 2027-re már sokkal erősebb védelmet hozhat a lakosainak, például előrejelző rendszerekkel és vészhelyzeti intézkedési tervvel.

Puente de la Mujer, Buenos Aires

Rotterdam vezető szerepet tölt be a C40-en belül a kikötővárosok körében, de a törekvéseit a holland Infrastrukturális és Vízgazdálkodási Minisztérium is támogatja. Hollandiában már 2011-ben készült egy tanulmány a „vízdiplomáciáról”, ami alapján 2015-től van egy különleges küldötte az országnak. Jelenleg ő Henk Ovink, aki a nemzetközi vízügyekben kormányokkal, különböző intézményekkel és magáncégekkel is kapcsolatokat épít, tárgyal.

A „vízdiplomácia” tehát állami stratégia lett, amiben Rotterdamnak kulcsszerep jut: itt, egy úszó irodában székel a Globális Alkalmazkodási Központ (Global Center on Adaptation). Ugyanakkor a mérnöki tudás nemcsak a víz elleni védekezésre terjed ki, de a vízmenedzsmenttel a vízkészletekkel kapcsolatos konfliktusokat is enyhítheti.

„Valahányszor bekövetkezik egy vízzel kapcsolatos természeti katasztrófa a világban, hamarosan felkeres bennünket egy delegáció az adott országból” – mondja Rotterdam polgármestere.

Aboutaleb szerint Rotterdam „a klímaadaptáció élő laboratóriuma, egyfajta kirakat a világ számára”. Ez a tudás védi is, népszerűsíti is a várost, de szó szerint profitálnak belőle a holland mérnöki cégek is. Néhány éve több holland nagyvállalat segédkezett, amikor Rotterdam mintájára a vietnámi Ho Chi Minh City is létrehozta a saját vízvédelmi rendszerét. 2018-ban mintegy 40 holland vállalat képviselői utaztak el a „világ legjobb vízi közlekedési infrastruktúráját” bemutató vietnámi-malajziai küldetésre, de másokkal is vannak hosszú távú együttműködéseik.

Sőt az üzlet, a diplomácia és a PR mellett van még egy fontos szál: Rotterdamban van Európa egyik legnagyobb ipari területe, öt olajfinomítóval, LNG-terminállal, vegyi üzemekkel, szén átrakodással. Ezért aztán a kikötő egymaga felel a teljes holland CO2-kibocsátás 16-20 százalékáért.

De ezen a helyzeten változtatni akarnak: a kikötő már jó ideje nem akar versenyezni a világ legnagyobb kikötőivel a puszta méretben, helyette a speciális tudásra koncentrál. Lényegében

Rotterdam kikötőjét mint „Európa hidrogén központját” igyekeznek pozicionálni.

Ott rendezik például az egyik legfontosabb hidrogénipari expót (World Hydrogen Summit),  ahová tavaly a Player is elhidrogénautózott, de más rendezvényeket és tanfolyamokat is szerveznek.

Ez pedig már jócskán túlmutat a „vízdiplomácia” kérdésén, amennyiben Rotterdam célja az energetikai átállás elősegítése, az energiabiztonság javítása, és a körforgásos gazdaságra való átállás a hidrogén és a zöld energia segítségével.

(Forrás: Euronews, fotók: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Ijesztően nézne ki Hollandia egy árvíz idején

Hollandia több mint negyede víz alatt lenne, ha a természetes tengerszint volna mindenhol.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen kutyatápot vegyél, ami a kutyádnak és a pénztárcádnak is jó?

A világ egyik legegészségesebb itala egy magyar készítmény, és azt adja meg, amire szükséged van

Már most felkészülnénk a júniusi választásokra ezzel a spanyol lánnyal

További cikkeink a témában