„Ha árvíz van valahol a világban, nálunk hamarosan megjelenik egy küldöttség.”
Gátak és különböző védelmi rendszerek nélkül Hollandia nagy része víz alatt állna, Rotterdam helyzete pedig különösen érdekes: ez talán a tenger és a viharok szeszélyeinek legjobban kitett nagyváros, ahol hosszú évszázadok óta harcolnak a szárazföldi területekért.
Több tragédia is érte a várost a történelme során, de ezekre mindig jól reagált, így mára Rotterdam a világ egyik legbiztonságosabb kikötővárosa lett. A híres viharvízvédelmi gát, a Maeslantkering mellett egy sor védelmi rendszer óvja a lakókat, de úszó irodákkal és sok más innovációval is előrukkoltak a mérnökök.
De a gátaknak a védelmen túl van egy sokkal kevésbé ismert funkciójuk is: ezek alapozták meg Hollandia „vízdiplomáciáját”.
A holland mérnökök az évszázadok során egyedülálló tudást és tapasztalatot halmoztak fel a tenger és az árvizek elleni védekezésben, ezt pedig ma már kapcsolatépítésre is használják, sőt üzletet is jelent, azaz súlyos megrendeléseket holland mérnöki cégeknek.
Nemrég a dubaji COP28 klímacsúcson Ahmed Aboutaleb, Rotterdam polgármestere más városok képviselőivel találkozott.
„A városunk 85 százaléka legalább hét méterrel a tengerszint alatt van – magyarázta a polgármester. – Alkalmazkodnunk és fejlesztenünk kell a túléléshez, ezért nagyra értékeljük a nemzetközi tudáscserét.”
Miután a világ számos városában fenyeget a klímaváltozással járó emelkedő tengerszint, a rotterdamiak tudása alaposan felértékelődött. Rotterdam tagja a C40 hálózatnak, ahol közel száz város vezetői osztják meg a tapasztalataikat ezekben a kérdésekben. Tavaly novemberben 16 város (Rotterdam mellett többek között New York és Buenos Aires) elindított egy programot, ami 2027-re már sokkal erősebb védelmet hozhat a lakosainak, például előrejelző rendszerekkel és vészhelyzeti intézkedési tervvel.
Rotterdam vezető szerepet tölt be a C40-en belül a kikötővárosok körében, de a törekvéseit a holland Infrastrukturális és Vízgazdálkodási Minisztérium is támogatja. Hollandiában már 2011-ben készült egy tanulmány a „vízdiplomáciáról”, ami alapján 2015-től van egy különleges küldötte az országnak. Jelenleg ő Henk Ovink, aki a nemzetközi vízügyekben kormányokkal, különböző intézményekkel és magáncégekkel is kapcsolatokat épít, tárgyal.
A „vízdiplomácia” tehát állami stratégia lett, amiben Rotterdamnak kulcsszerep jut: itt, egy úszó irodában székel a Globális Alkalmazkodási Központ (Global Center on Adaptation). Ugyanakkor a mérnöki tudás nemcsak a víz elleni védekezésre terjed ki, de a vízmenedzsmenttel a vízkészletekkel kapcsolatos konfliktusokat is enyhítheti.
„Valahányszor bekövetkezik egy vízzel kapcsolatos természeti katasztrófa a világban, hamarosan felkeres bennünket egy delegáció az adott országból” – mondja Rotterdam polgármestere.
Aboutaleb szerint Rotterdam „a klímaadaptáció élő laboratóriuma, egyfajta kirakat a világ számára”. Ez a tudás védi is, népszerűsíti is a várost, de szó szerint profitálnak belőle a holland mérnöki cégek is. Néhány éve több holland nagyvállalat segédkezett, amikor Rotterdam mintájára a vietnámi Ho Chi Minh City is létrehozta a saját vízvédelmi rendszerét. 2018-ban mintegy 40 holland vállalat képviselői utaztak el a „világ legjobb vízi közlekedési infrastruktúráját” bemutató vietnámi-malajziai küldetésre, de másokkal is vannak hosszú távú együttműködéseik.
Sőt az üzlet, a diplomácia és a PR mellett van még egy fontos szál: Rotterdamban van Európa egyik legnagyobb ipari területe, öt olajfinomítóval, LNG-terminállal, vegyi üzemekkel, szén átrakodással. Ezért aztán a kikötő egymaga felel a teljes holland CO2-kibocsátás 16-20 százalékáért.
De ezen a helyzeten változtatni akarnak: a kikötő már jó ideje nem akar versenyezni a világ legnagyobb kikötőivel a puszta méretben, helyette a speciális tudásra koncentrál. Lényegében
Rotterdam kikötőjét mint „Európa hidrogén központját” igyekeznek pozicionálni.
Ott rendezik például az egyik legfontosabb hidrogénipari expót (World Hydrogen Summit), ahová tavaly a Player is elhidrogénautózott, de más rendezvényeket és tanfolyamokat is szerveznek.
Ez pedig már jócskán túlmutat a „vízdiplomácia” kérdésén, amennyiben Rotterdam célja az energetikai átállás elősegítése, az energiabiztonság javítása, és a körforgásos gazdaságra való átállás a hidrogén és a zöld energia segítségével.
(Forrás: Euronews, fotók: Unsplash)
Ez is érdekelhet: