Nemrég azt ecseteltük, hogy miért a te városod Kolozsvár, amennyiben egy bulitól és kultúrától fűtött helyre vágysz. És ha mondjuk valóban tervezel egy kiruccanást a kincses városba, majd utána szívesen megpihennél valahol, akkor ha már Erdélyben jársz, tökéletes alkalom lehet felkeresni Székelyföld egyik legfontosabb és legszebb turisztikai látványosságát, a Gyilkos-tavat.
A Gyilkos-tó egy természetes torlasztó tó Székelyföldön, a Hagymás-hegységben, és még az áldott reformkor idejében keletkezett azután, hogy egy hegyről lecsúszó törmelék elzárta több patak forrását. Legalábbis ez az egyik legelfogadottabb tudományos magyarázat rá, aztán ott vannak a legendák is, amelyek természetesen másképp látják az egészet.
Egészen páratlan látványt nyújtanak a rozsdás árnyalatú víztükörből kikandikáló fatörzsek – az egyik legenda szerint a hegy a leomláskor az itt legeltető pásztorokat is maga alá temette, és az ő vérük festette vörösre a tó vizét. A tó keletkezésének legendáira még rá is erősíthet valamelyest az a különös hangulat, amely a tó medréből árad. Orbán Balázs, néhai író, néprajzi gyűjtő és országgyűlési képviselő így írt a Gyilkos-tóról A Székelyföld leírása című kötetében:
„A legmeglepőbb, a legelragadóbb képek egyike áll előttünk. Még az is, ki felső Olaszország nagyszerü és Svájcznak ünnepelt tavait látta, bámulattal fog e látvány előtt megállani. Nagyobbszerü tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat bizonynyal nem rejtenek a havasok keblökben.”
Egy másik legenda szerint egy rabló a Cohárd-barlangba hurcolta az egyik szépséges gyergyói lányt, akit a ditrói vásárból rabolt el. A bajba jutott leány annyit sírt és könyörgött a hegy szelleméhez, hogy a barlang falai megnyíltak, majd pedig kiutat talált. A rabló pedig miután megébredt, ijedtében hatalmasat sújtott a dorongjával a sziklára, a hegy pedig összeomlott, elzárta a völgyet, őt pedig maga alá temette.
A tó körül egész komoly turisztikai ellátás alakult ki, amely annak is köszönhető, hogy a festői szépségű Békás-szoros is nagyon közel van. Így aztán ha kedvünk és erőnk tartja, akár többnapos programokat is szervezhetünk a környéken, melyekbe az egyszerű sétáktól a komolyabb túrákig, és az egész tökös sziklamászásig sok minden belefér. De akár csónakot is bérelhetünk, igazán nagy kaland lehet ebben a misztikus környezetben a kidőlt fenyőcsonkok között manőverezni.
Utazás és szállás
A Gyilkos-tó közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozik, a székely kisvárosba pedig autó mellett egyszerűen eljuthatsz vonattal és busszal is. Szálláshely után a városban is nézelődhetsz, de ha nem szívesen hagynád el a Gyilkos-tó csodás környékét – és főként, ha nem kocsival vagy –, akkor ajánljuk, hogy inkább a tó környéken szállj meg.
A Gyilkos-Tó és Békás-szoros környéke egyébként 1996 óta számít nemzeti parknak (Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Park), és többek között olyan ritka, illetve védett növényfajoknak ad otthont, mint a nehézszagú boróka, a Zawadzki-mécsvirág, az erdei berkipimpó, a henye boroszlán, a közönséges tiszafa, a boldogasszony papucsa vagy a vitézvér. A parkban endemikus növény is él, mégpedig a békási csűdfűvel – így ez a faj csakis itt található meg az egész világon. Ugyanakkor az állatvilága is igen gazdag, akár barna medvével, szürke farkassal, szirti sassal, zergével, eurázsiai hiúzzal és keresztes viperával is találkozhatunk itt, szóval érdemes résen lenni.
(forrás: Legendárium, Erdélyi Vendégházak, Erdélyi Túrák, Transindex,)