Nők is lehettek szamurájok, és más csemegék Japán titokzatos történelméből egy klasszikus sorozat adaptációjában.

Még a 80-as években volt itthon (is) roppant népszerű a Sógun sorozat, a fél ország a képernyőkre tapadt, másnap meg az emberek kibeszélték a legújabb történéseket. Talán akkor vált Japán popkulturális ikonná:

a magyarokat toronymagasan ez az ország érdekli a leginkább, ha ázsiai kultúráról van szó.

Ez az adat a Disney+ megbízásából készült reprezentatív kutatásból derült ki, és azt is megállapítja, hogy minden harmadik magyart a Japán kultúra érdekli a leginkább.  A felmérés „A sógun” sorozat apropóján készült: James Clavell bestseller regényének adaptációja február 27-én debütál a Disney+ streaming platformon.

Nők, férfiak, fiatalok

Japánról sok minden eszünkbe juthat a bonsaitól kezdve a miso levesen át a harcművészetekig, de vannak nemi és korosztálybeli preferenciák:

  • a férfiak fele a szamurájokra asszociál
  • a nők a cseresznyefavirágzásra, az ételkülönlegességekre és a gésákra
  • a fiatalok (16-29 évesek) háromnegyede pedig az animével.

A magyarok felét a természeti szépségek – például a hegyek, tavak, különleges kertek vagy a földrajzi adottságok – vonzzák leginkább, míg a megkérdezettek több mint harmada a kultúra és hagyományok, mint például a teázási ceremónia, az ikebana (a japán virágrendezés művészete), a szumó, vagy a kimonó iránt érdeklődik. Harmaduk pedig a történelem és építészet, vagyis főként a szamurájok, a shinto szentélyek és a várak miatt utazna oda.

Női szamurájok

Érthető a szamurájok és harcművészetek iránti vonzalom, mert azok mindig is a japán kultúra szerves részét képezték, mondja Hidasi Judit japanológus, a Budapesti Gazdasági Egyetem professzora.

„A szamuráj egy magas társadalmi rangot jelentett, melyre büszkék voltak viselőik, és ez még a mai Japánban is így van. Annak ellenére, hogy a kaszt-rendszert jogilag eltörölték 1868-ban, a japánok titokban mai napig számontartják a származást. Régen a harcművészetek ismerete alapvető készségnek számított a társadalom valamennyi rétegében, de elsősorban a szamurájoknál, akik professzionális harcművészekké képződtek hosszú évtizedek gyakorlása révén. Karddal keltek, karddal feküdtek, de egyben valódi kiváltságosok voltak, hiszen ők alkották a társadalmi hierarchiában a legmagasabb osztályt. A névviseléstől kezdve a fegyverviselés jogáig, öltözködés, áthaladási elsőbbség és térhasználat is megillette őket. Kevesen tudják, de

szamurájok nők is lehettek, elsősorban származási jogon, de voltak, akik a professzionális harcosok (bushi) kaszt tagjaként harci kiképzést kaptak és csatákban is részt vettek.

Ők voltak az úgynevezett onna-bugeisha-k, akik elenyésző számuk ellenére beírták magukat a történelembe. A női harcművészek külön nők részére kifejlesztett fegyvereket forgattak, mint például a ko-naginata-t, amely a szamurájkardok könnyebb változata és lóháton lehetett jól használni.

Japán kultusz Magyarországon

Hidasi Judit szerint James Clavell „A sógun” című regényének 1975-ös megjelenése egybeesett Japán gazdasági felemelkedésének a korszakával. A világ akkortájt értetlenül állt a japánok titka előtt: hogy lehet az, hogy egy háborút vesztett nemzet, egy ásványi kincsek híján lévő gazdaság, egy természeti csapásoknak kitett ország a világ leglátványosabb gazdasági felemelkedését produkálja?

Ennek megértéséhez és a japánok jobb megismeréséhez nyújtott segítséget a regény, illetve szélesebb körben a 80-as évekbeli tévésorozat, aminek nézettsége itthon is rekordokat döntött.

A cselekmény William Adams igaz történetét dolgozza fel, aki feltehetően az első angol volt, aki elérte Japánt, Clavell róla mintázta a regény főszereplőjét.

A 90-es évekre a japánul tanulók száma világszerte hirtelen a tízszeresére emelkedett, de a japán kultúra és társadalom egyéb szegmensei felé is kitágult az érdeklődés. Kulturális egyesületek, események, rendezvények sora bizonyítja, hogy a bestseller regény – melyből 1990-re világszerte 15 millió példányt adtak el – meghatározó szerepet töltött be a japán kultúra iránti közérdeklődés fokozódásában itthon is.

A világhírű történetet most az FX és a Disney+ is képernyőre viszi. „A sógun” című, 10 epizódos minisorozat korhű jelmezekkel, autentikus díszletben mutatja be az 1600-as évek Japánját éppen az évszázadot meghatározó polgárháború hajnalán. Az első két rész február 27-től elérhető a streamingszolgáltatón, melyeket hetente követnek majd az új epizódok.

(Fotók: Courtesy of FX Networks)

Ez is érdekelhet:

Olyan helyen okozott egzisztenciális válságot a klímaváltozás, amire senki nem számított

Veszélybe sodort egy ősi foglalkozást a globális felmelegedés.

Van egy ország, ahová simán elrepülhetsz bőrönd nélkül

Repülj oda-vissza bőrönd nélkül egy másik kontinensre, így sokkal kevésbé terheled a környezetet – ott helyben pedig mindent megkapsz, amire szükséged van.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

World Margarita Day – Egy újabb ünnepet köszönthetünk köreinkben, már Magyarországon is

Most a görögöket bosszantotta fel a Netflix a homoszexuálisként ábrázolt Nagy Sándorral

Új előzetest kapott a film, melyben az USA egy polgárháború poklába süllyed

További cikkeink a témában