A franciák már nem lacafacáznak, a Q – Az érzékek birodalma után az Egy francia család...-ban is előkerül az explicit szex. Kár, hogy semmi értelme.
Kilenc évvel ezelőtt, 2004-ben komolyan meglepte Michael Winterbottom rendező a nézőket, mivel 9 dal című művében a maga teljes valójában mutatta meg egy pár szexuális életét, tette mindezt abszolút finomkodásmentesen, az egészet pedig feldobta egy minimális sztorival, valamint jó bandák koncertfelvételeivel. Na most képzeljük el mindezt a jó bandák nélkül.
Az Egy francia család szexuális krónikája komoly témákat feszegetne, ami működőképes is lehetett volna, ha adnak neki bármilyen mélységet, vagy legalább hajlandóak lettek volna a karakterekkel foglalkozni. Tudod, hogy mindez a szexuális élet hatásairól szólna az élet minden más területére vonatkoztatva különböző generációkon keresztül, ehelyett viszont csak annyit látsz, hogy pár ember teljesen szükségtelen párbeszédeket folytat, majd dug. A legkisebb fiú el akarja veszíteni a szüzességét, egyik vágyálma ráadásul pont közeledne hozzá. Nagyfater sem tétlenkedik felesége halála után, egy prostihoz jár levezetni a feszültséget. Anya és apa már belefáradt egymásba. A legkisebb fiú haverjával együtt édeshármasozik random csajokkal. Az örökbefogadott lány mellműtétje után mindenhol lefekszik pasijával.
A párbeszédek túl sokat nem árulnak el a szereplőkről, nem tudod, hogy anyuka és apuka félrenézegetnek-e, még akkor sem, ha konkrétan erről beszélnek, nem tudod, mi szükség a másik fiú kalandjaira, vagy hogy mire akar ez az egész kimenni. Ez a film maximum azokat lephet meg, akik még nem láttak szexet moziban, mindenki más viszont óvakodjon ettől a műtől. Sajnos drámának nem elég drámai és pornónak is kevés. Olyan, mint a tartalom nélküli, unalmas szex. Nem feltétlenül tart sokáig, de a közepétől már arra vársz, hogy vége legyen.