A dániai Aarhusi Egyetemen dolgozó Simone Videsen és kollégái nyolc bálnabébit, illetve két anyaállatot követtek nyomon, hogy többet megtudjanak a hosszúszárnyú bálnák életének első néhány hónapjáról.

A szakemberek különleges hang- és mozgásérzékelőket használtak, amelyeket tapadókorongokkal erősítettek az állatok bőrére a nyugat-ausztráliai partok közelében. A kutatóknak most először sikerült ilyen módszerrel rögzíteniük az anyák és borjaik közötti párbeszédet.

mondta el a kutatást vezető Videsen.

Egyike a megfigyelt állatoknak

A kutatók úgy vélik, hogy az anyaállat és a borja azért kommunikál ilyen halkan egymással, hogy ne vonzzák magukhoz a zsákmányra vadászó kardszárnyú delfineket vagy a társat kereső hím hosszúszárnyú bálnákat.

A hosszúszárnyú bálna – másképpen: púpos bálna –  a hideg és sarki tengerek lakója, télen szubtrópusi és trópusi vizekre költözik. Az állatok évente vándorolnak a táplálkozási helyekről a szaporodási helyekre és vissza.

A bálnaborjaknak muszáj közel maradniuk az anyjukhoz, hogy megfelelő mennyiségű táplálékhoz jutva elég nagyra nőjenek, mielőtt közösen útnak indulnak a több ezer mérföldre lévő, táplálékban gazdag területekre. A Functional Ecology című folyóiratban közölt eredmények segíthetik a bálnák természetes élőhelyeinek megóvására irányuló erőfeszítéseket. Videsen szerint a kutatásuk egyebek között rávilágított, hogy a suttogás miatt az anyák és a borjak nagyon érzékenyek lehetnek a hajók zajára.

Ezt olvastad már?

(forrás: BBC, The Telegraph, MTI)

Player Autószalon

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon